Bíró Blanka első Bajnokok Ligája találkozóján szerepelt a Vardar otthonában – mellette Kovacsics Anikó és Szucsánszki Zita beszélt még a mérkőzésről.
Szucsánszki Zita
Nagyon fontos, hogy ezzel magunknak is bizonyítottuk: képesek vagyunk ilyen teljesítményre, s ha Szkopjéban meg tudtuk csinálni, akkor miért ne menne bárhol máshol is. A csütörtöki edzésen nem voltunk csúcsformában, és bár javultunk jócskán péntekre, a meccsen is rengeteg hibával játszottuk. Azért bírtuk el ezt, mert valaki mindig extrát tett hozzá, hol elöl lőttünk bravúr gólt, hol valamelyik kapusunk védett remekül, és a Vardar is elképesztő hibákat vétett – Herrem például kilenc méterről dobta fölé a labdát üres kapura, az utolsó támadásnál pedig leütötték a szabaddobást. Ezúttal arra is külön koncentráltunk, hogy ne szúrjuk el a meccs végét, folyamatosan nyugtattuk egymást, szerencsére tudtunk kommunikálni, mert bár hatalmas a csarnok, annyira mégsem volt hangzavar. Az utolsó lövésnél azt tudtam, hogy nagyon kevés időm van, és ezért eszembe sem jutott a passz lehetősége, viszont magas védők álltak előttem, ezért kellett ívet adni a dobásnak, aztán, amikor lepattant, akkor már láttam, hogy kapufa lesz. Kár érte, de igazságosnak érzem a döntetlent.
Kovacsics Anikó
Teljesen más meccs volt, mint az ETO ellen, így azt sem tudom megmondani, hogy melyiken játszottam jobban. Az biztos, hogy most egy másodpercre sem éreztem csalódottságot, amiért nem nyertünk, így is nagy tettet hajtottunk végre, büszke vagyok a csapatra. Már meccs közben is fantasztikus érzés volt, hogy bár a mi szurkolóink sokkal kevesebben voltak, mint a Vardar szimpatizánsok, mégis az ő hangjukat hallottuk. Rengeteget segít nekünk mindig, amikor ott állnak mögöttünk, és megtisztelő, hogy ilyen messzire is elutaztak értünk.
Bíró Blanka
Azt hittem, jobban izgulok majd a meccs előtt, mégiscsak ez volt az első Bajnokok Ligája mérkőzésem. Persze, volt azért bennem drukk, de amikor ránéztem Gábor arcára, miután szólt, hogy beállok, nagyon megnyugodtam. Nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de megnyugtatott a tekintete. Aztán megfogtam Herrem lövését és utána már jól éreztem magam.
