Anitát kérdezték a bajnoki döntő első mérkőzéséről.

Elégedettek a tisztes vereséggel, vagy bosszúsak, mert lehetett volna szorosabb?
Most inkább az utóbbi. Több volt a meccsben.

Miért nem sikerült kihozniuk belőle?
Apróságok hiányoztak. Az első félidőben a támadójátékunk nem működött, sokat hibáztunk, eladogattuk a labdákat, a másodikban hiába zárkóztunk fel, mindig történt valami, kiállítás, rontás. De hatvan percen át küzdöttünk.

Mi csúszott félre a találkozó elején?
Talán még nem voltunk elég koncentráltak, sok volt a pontatlan lövésünk, kimaradtak a heteseink. Ha az elején ezek sikerülnek, meg egy-két ziccerből vagy átlövésből betalálunk, másként alakulhatott volna az egész meccs. Így meg csak kapaszkodhattunk egész végig. Kár érte.

Maradt esélyük a visszavágóra?
Ebből a négygólos különbségből még bármi lehet kedden. Semmiképp sincs okunk szégyenkezni. És legalább láttuk, hogy fel tudjuk venni a versenyt az ETO-val.

NS