A franciaországi Európa-bajnokságra készült rövid bemutatófilm klubunk csatáráról.
A madocsai családi udvaron, a virágok kárára kezdett el focizni a bátyjával Böde Dániel, akit később egy Diákolimpián fedeztek fel. A Ferencváros válogatott csatára 1986-ban született, éppen abban az évben, amikor a magyar válogatott hosszú időre elbúcsúzott a világfutballtól. „A bátyámmal az udvarban, a virágok kárára kezdünk el futballozni – árulta el Böde az M4 Sportnak. – Később Pakson, a felső tagozatban, egy Diákolimpián felfigyeltek rám, onnantól kezdve lettem Pakson igazolt labdarúgó.”
A 30 éves támadó 2013 februárjában, Egervári Sándor kapitánysága alatt mutatkozott be a válogatottban: a törökországi edzőtáborban a fehéroroszok ellen játszott 1-1-es felkészülési meccs 66. percében lépett pályára. Első válogatott gólját a márciusi, törökország elleni világbajnoki selejtezőn szerezte: egyenlítő találata végül pontot ért Isztambulban. „Ez akkora lelki lökést adott, hogy onnan tényleg még magabiztosabbá váltam.”
Böde egyik legemlékezetesebb meccse a mostani Eb-selejtezősorozatban játszott magyar-feröeri meccs volt: a szünetben állt be egygólos hátránynál, előbb egy gyönyörű fejessel egyenlített, majd egy parádés cselsorozat után a győztes gólt is megszerezte. „Megcsináltam befele a cselt, balossal nem tudtam ellőni, visszahúztam jobbra, és a rövid fölső és hosszú alsó közül a rövid fölsőt választottam – emlékezett vissza a másodikra. – Úgy voltam meccs előtt, hogy sanszom nem lesz játszani. Jön a Feröer, ezeket megverjük, otthon tartjuk a három pontot. Azt nem gondoltam, hogy simán, de uralni fogjuk a játékot. Ehelyett kaptunk egy gólt, Feröer nagyon jól védekezett. A második félidőben becseréltek, és itt tényleg meg tudtam hálálni azt a bizalmat a szurkolóknak, amit belém fektettek.”
Az NB I. gólkirálya elárulta, gyerekkorában azzal viccelődött, hogy 2010-ben játékosként, 2040-ben pedig szövetségi kapitányként lesz kint a világbajnokságon. „Ez sajnos nem jött össze, de most itt az Eb, úgy gondolom, hogy óriási lehetőség, nem mindennapi esemény, bízom benne, hogy a kapitány ki is visz.”
