A Dózsa edzője örül Kubatov Gábor dicséretének.

Nem sokkal a kupadöntő előtt, ha visszanéz a bajnoki szezonra, csalódottságot érez? Biztos, hogy Ön is többre számított.
– Szerintem ez egy jobb idény volt az Újpest számára, mint a tavalyi. Igaz, hogy egy éve az 5., most pedig a 6. helyen végeztünk, de akkor az 5. helyért voltunk csak versenyben, idén viszont sokáig a második pozícióért is. Természetesen emiatt csalódott is vagyok, hiszen végül lemaradtunk a dobogóról, pedig úgy látszott, a kezünkben lehet a 2. hely is. Viszont voltak sorsdöntő meccseink, mint például a kiesőjelöltek elleniek, amikor összesen szereztünk egy pontot, ez sokba került később. Reális célkitűzés volt pedig, hogy odaérjünk a végén az ezüstérmes pozícióba, de voltak sajnos meccseink, amik kicsúsztak a kezeink közül. Néha fáradtnak tűnt néhány játékosom, de ez nem lehet alibi a történtekre.

Az mennyire demotiválta a játékosokat és mennyire nehezítette meg az Ön dolgát, hogy az Újpest eltiltása miatt még mindig nem indulhatott volna el a nemzetközi kupákban? Ez is ott volt a fejekben?
– Nem, nem hiszem. Legalábbis nem látszott a futballistákon ilyesmi. Talán volt olyan pillanat, amikor közeledtünk a bajnokság és a kupaküzdelmek végéhez, a Békéscsaba elleni Magyar Kupa-elődöntőt követően, hogy néhányan picit elkényelmesedtek. És az is egy probléma volt, amikor a papíron gyengébb csapatok ellen elhullajtottuk a pontokat, az erősebb riválisok ellen ugyanis nehezebb volt sokkal már pótolni azokat. Volt, aki picit hátradőlt, mondván a kupadöntő megvan és az a legfontosabb. Ez visszaütött a bajnokságban, mert amikor nagyon hajtani kellett volna a pontokért, nem hajtottunk eléggé, ez benne volt talán a fejekben. A problémára, amit felvetett: akkor minek nyernénk meg a kupát, ha úgysem juthatunk ki Európába? A mi dolgunk az, hogy a lehető legjobban zárjuk az évet, hogy megnyerjük a kupát, mással nem kell foglalkoznunk.

Ha megnyerik a kupát, az gyógyír, elégtétel lesz a gyengébb tavaszi NB I-es szereplés után?
– Vannak dolgok azért, amiket nem lehet csak úgy helyrehozni. De persze az, ha trófeával zárnánk a szezont, az nagyon jó érzés lenne. Ennek ellenére sajnálom, hogy nem lett meg a második hely, azt pedig még inkább, hogy az említett találkozókon nem tudtunk eredményesen futballozni, ott az ellenfelek jobbak voltak nálunk. Ha magasabb szintre akarunk jutni a ligában, az ilyen találkozókat be kell húznunk, le kell győznünk az ilyen meccseken a riválisokat és mondhatom azt is, hogy le kell győznünk önmagunkat is.

A bajnok Ferencváros lesz az Újpest ellenfele a kupadöntőben, amely ellen négy pontot szerzett a csapata az utóbbi két meccsen a Groupama Arénában. Mit tanult Nebojsa Vignjevic ezekből a találkozókból?
– Voltaképpen semmi újat, már tudtam, tudom, mire számítsunk a Ferencváros ellen, és azt is, hogyan vegyük fel velük a versenyt. Mint ahogy azt is, hogy ha kihagy a figyelmünk, nagy veszélyes ellenfél a Ferencváros. Nem engedhetünk meg magunknak olyan hibákat, mint például a legutóbbi találkozón, amikor 2-0-ra is vezettünk, vagy akár ősszel itt, Újpesten, amikor 1-0-ról kaptunk ki.

Miben jár az FTC az Újpest előtt? Számít-e az például, hogy jóval bővebb választási lehetősége van Thomas Dollnak, mint Önnek? A tavasszal jobbára hasonló alapcsapattal játszott végig.
– Azért, mert a sérülések nagyban megnehezítették a dolgunkat, több játékossal hosszabb ideig nem számolhattunk. Ráadásul háromnaponta jöttek a meccsek, volt olyan, aki visszatért és aztán rögtön újra meg is sérült.

Doll a minap azt mondta, hogy szerinte óvatos lesz a két csapat szombaton, mert egyik fél sem akar majd gólt kapni? Ön is ezt várja?
– Talán igaza van, de nem hiszem, hogy így állnak majd a meccshez a csapatok. Abban az atmoszférában, amilyen a stadionban lesz majd, nagyon nehéz lesz megőriznie mindenkinek a nyugalmát és koncentrációját. A szurkolók hajtani fognak mindenkit előre, ebben a helyzetben nagyon fontos lesz, hogy mindenki rendben legyen fejben. Nem is emlékszem olyan meccsünkre, amikor bármelyik csapat óvatoskodott volna…

Azt hallotta, látta, hogy a hétvégén Kubatov Gábor, az FTC elnöke nagyon kedves szavakkal illette?
– Nem, nem hallottam, mit mondott?

Azt mondta, hogy Ön egy „olyan karakter, aki nehezen viseli a vereséget, de fair playben, a sportban való viselkedésben egyébként csillagos ötös, kifejezetten példamutató.” Ehhez mit szól?
– Nagyon örülök, ha így gondolja, köszönöm neki. Azt gondolom, teljesen nyilvánvaló, milyen erős a rivalizálás az Újpest és a Fradi között, milyen a derbi, ezt magam is hallottam korábban és már magam is megtapasztalhattam, mióta itt vagyok. Mint ahogy azt is, milyen tisztelettel bántak velünk a Ferencvárosnál, és ezt a tiszteletet mi is mindig megadjuk a legnagyobb riválisnak. Szerintem ez nagyon fontos dolog és egy üzenet a szurkolóknak is, a rivalizálás mellett nagyon fontos a nagy ellenfél tisztelete is, mindkét oldalon.

Most a kupáért meccselnek az FTC-vel, jövőre már a bajnoki címért is harcban lesz az Újpest, akár a zöld-fehérekkel?
– Őszintén szólva, még nem tudom, ki kell még alakulnia a dolgoknak. A mostani csapatból még néhány részlet hiányzik ahhoz, hogy bajnokesélyes legyen. Az, hogy a minőségbeli lemaradásunk, ami ebben az idényben is kijött néhány meccsen, eltűnjön a pályáról, és ezáltal erősebbek legyünk.

Mondjon egy ilyen részletet!
– Nagyon kellene majd egy igazi vezér a pályára. Egy olyan, mint volt mondjuk Roy Keane anno a Manchester Unitedben. Hiába volt ott a pályán Ronaldo vagy Giggs, Keane volt az igazi főnök. Egy ilyen vezér lehet középpályás vagy támadó is akár, nem ez a lényeg. Hanem hogy ez a személyiség biztassa, vezesse, irányítsa a többieket a meccseken. Ha lesz egy ilyen játékosunk, már sokat léphetünk előre a bajnokságban is.

forrás: csakfoci.hu