Megismerheted a csapat felvezetőjének eddigi pályafutását.
Próbajátékon járt a Grasshoppersnél Pálfi Gábor, a Ferencváros U12-es csapatának középpályása. Az ifjú tehetség mégsem csupán a svájci lehetőség miatt érdekes, a Groupama Arénában amolyan kabalagyereknek számít, a zöld-fehérek hazai mérkőzései előtt rendre ő viszi a labdát a kezdőrúgáshoz, amelyet – felajánlása jóvoltából – szombaton egyik orosz (!) iskolatársa végezhet el.
Gáborka szerény fiú.
Csak semmi nagyképűség, csak semmi túlzás. Pedig mondhatná Ingridnek, Klaudiának és a többi, magyarországi amerikai iskolába járó osztálytársának, én bizony a Fradiban futballozom. Mondhatná, ő nap mint nap, hétről hétre a legendás zöld-fehér mezt viseli, de nem mondja. Ehelyett tanul, tizenegy éves korára több nyelven beszél. Kedvenc játékosa Nagy Ádám és Cristiano Ronaldo, de a legnagyobb kedvenc mégiscsak a labda, amelyet mindennap teli csűddel, jobb belsővel, esetleg bal külsővel passzol, vagy lő csapattársai felé.
Gáborka szerény fiú, pedig nem kellene annak lennie. Már most ott masíroz hétvégénként a Groupama Arénában a szent zöld gyepen, viszi a kezében a labdát, megy, lépked határozottan, magabiztosan, mögötte pedig jönnek a többiek, Böde Dániel, Dibusz Dénes, Gera Zoltán, a Ferencváros futballistái. Gáborka afféle kabalagyerek, az a szerencsés ifjú, akinek megadatott, hogy felvezesse a Fradi felnőttcsapatának hazai mérkőzéseit, vigye a kezében a meccs labdáját, hogy aztán másnap vagy a következő héten a suliban, ha megkérdezik, izgalomtól elcsukló hangon mesélje: „srácok, az úgy volt, hogy a lelátón több ezren üvöltöttek, kiabáltak, zúgott az aréna, és én mentem elöl, mögöttem meg jött a Gera Zoli, hát igen, a Gera Zoli, meg a Fradi…”
Irigylésre méltó helyzet.
Gáborka, vagyis Pálfi Gábor tizenegy esztendősen már büszke lehet pályafutására. Öt éve tartozik a Ferencvároshoz, öt éve igazolt labdarúgója a zöld-fehér klubnak, és jelenleg az U12-es csapat egyik szépreményű támadó középpályása. Vagy gólvágója. Ahogy tetszik. Edzői, Bognár Kornél, no meg a legendás Horváth László, Api, egyengetik pályafutását, és talán még a szakvezetőség is meglepődött, amikor tavaly nyáron Gáborkát külföldi ajánlattal lepték meg. Svájcban járt próbajátékon. A Grasshoppers edzéseit látogatta.
Márpedig a Grasshoppersnél nagyon is jól tudják, mit jelent a Fradi-név. A svájci drukkerek sokat mesélhetnének, s talán a mai napig emlegetik, ahogy Vincze Ottó megcsinálta azt a visszahúzós cselt, ahogy becsapta a nehézkesen mozgó, riadt hátvédeket, és bebikázta, behelyezte a labdát kétszer egymás után a Grasshoppers kapujába. Gáborka jó néhány edzésen vett részt a zürichi klubnál, s azt mondák róla, rendkívül intelligens futballista. Tizenegy évesen.
A Fradi iránti szeretet mármár természetes a Pálfi családban. A papa, idősebb Pálfi Gábor maga is futballos ember, évekig fontos szerepet töltött be a szekszárdi labdarúgásban, vezette, egyengette, szponzorálta a helyi csapatot, de sohasem tagadta meg, hogy zöld-fehér vér csörgedezik az ereiben. Aztán a Pálfi család Budapestre költözött, és nem sokkal később Gáborka már a Népligetben találta magát edzésen. Naponta vitte oda Paulina, az édesanya. Időközben a Pálfi család a Ferencváros labdarúgócsapatának egyik fő támogatója lett, saját VIP-boksszal büszkélkedhet a Groupama Arénában.
De Gáborka nem emiatt lett afféle zöld-fehér apród, kabalagyerek. Tehetsége, szorgalma jutalmaként választották ki tavaly ősszel, hogy Gera Zoltánt, Böde Dánielt és a többieket vezesse fel a mérkőzések előtt. Gáborka megy elöl lasztival a kezében, mögötte a múlt, a jelen és talán a jövő. De a történetnek ezzel még nincs vége. Ifjabb Pálfi Gábor a Ferencváros U12-es csapatának jolly jokere felajánlotta osztálytársának, az Oroszországban született, ám Budapesten élő Ványának, hogy a szombati Ferencváros – Puskás Akadémia bajnoki előtt legjobb barátja Ványa viheti helyette a lasztit az Üllői úti stadion szent gyepén. Gáborka szerény – ám jószívű gyerek, a Fradi reménysége.
Hajrá, Foci! – NS
