A Fradi-nevelés Szeróvay Mihály csapatunkban egy nemzetközi barátságos mérkőzést játszott.

A Jyväskylän Jalkapalloklubi, azaz a JJK akkoriban a finn másodosztályban szerepelt, ám Szeróvay Mihály érkezése után megnyerte a bajnokságot, felkerült az első osztályba, a kapus pedig profi szerződést kapott.
– Azt vallom, a szerencsének és a véletleneknek nagy szerepe van az ember életében. Például a véletlennek köszönhetem, hogy kikerültem Finnországba, szerencsés voltam, hogy volt egy olyan csapat, amelyik egyrészről az én szintem, másrészről pont jó évet futott. Persze, sokat is kellett dolgozni ahhoz, hogy külföldiként elismerjenek akár a sportban, akár a munkahelyen.

Szeróvay egyébként öt évig volt a JJK kapusa – néhány meccset kölcsönben a Hakában és a Hameenlinna csapatában is védett – viszonylag korán, 30 évesen döntött úgy, hogy felhagy a profi futballal. És mint mondja: teljesen elégedett pályafutásával.
– Gyerekkoromban arra vágytam, hogy profi játékos legyek, és ezt elértem. Játszhattam külföldön, sőt, volt olyan év, amikor engem választottak a csapat legjobb játékosának. Csapatommal belekóstolhattam az Európa-liga légkörébe, igaz, csak a selejtezőben szerepletünk, de életre szoló élményt jelentett. Ráadásul nagyon megszerettem Finnországot, az pedig, hogy felhagytam a profi futballal, nem azt jelenti, hogy befejeztem volna a pályafutásom. Alacsonyabb osztályban ma is játszom, sőt, futsalozom is, de már mint mezőnyjátékos teszem ezt.

A sport mellett a tanulást sem hanyagolta el: a mesterképzés befejezése után immár a doktoriját írja, és a finn futball szinte minden szegmenségben részt vesz.
– A doktorit még a profi pályafutásom alatt elkezdtem, aztán 2012 óta több időt tudok erre fordítani. Ma már az egyetemen tanársegéd vagyok. Munkám 80 százalékában kutatásokat végzek, cikkeket publikálok sporttársadalom-tudomány területén, de emellett angolul és finnül tanítok sportmenedzsmentet, sportglobalizációt, sportmarketinget. Korábban egy utánpótlás-nevelő klubnál utánpótlás igazgató voltam, ma pedig – társadalmi munkában – a klub igazgatótanácsában is benne vagyok. Emellett részt veszek a helyi labdarúgó szövetség munkájában is, tagja vagyok a klubfejlesztési bizottságnak. Tehát mint mondtam, a futball nem tűnt el az életemből, sőt azt teszi ki mindennapjaimat.

Teljes beszélgetés: mifocink.com