Brazil játékosunkkal a játékáról, csapattársairól és a családjáról is beszéltünk.
Boldog vagyok, hogy játszhatok, az új posztomon vagy máshol, ahova az edző állít, mert nekem az a legfontosabb, hogy pályára léphessek és segíthessek a csapatnak és örömet szerezhessek a szurkolóknak. Sokat dolgozom azért, hogy ilyen erőnlétem legyen, de nagyon fontos a csapattársak segítsége is.
Tavaszra összeért a csapat, nekünk minden meccs egy háború, hiszen mindenki a Fradit akarja legyőzni. De nekünk csak magunkkal kell törődnünk, koncentrálni és dolgozni tovább, hiszen jó játékosok alkotják a csapatot, egy Dibusz, aki mindig segít, aki nélkül talán nem lett volna meg minden győzelem, Gera és Hajnal, illetve a többi új játékos kellettek, hogy ennyire összeszedjük magunkat.
A családom a mindenem, mindennap beszélek anyukámmal és sokszor a barátaimmal. Az időeltolódás miatt nehezen tudják figyelni a meccseimet, bár a streamek segítségével van, amit meg tudnak nézni, de küldök DVD-ket is az összefoglalókkal, legjobb pillanatokkal. Édesanyám nagyon szomorú, amikor eljövők és sírva mondja: „Megint itt hagysz egy félévre.”, de büszke rám, hogy teszem a dolgom, hogy tisztességes emberként keresem a kenyerem.
