Spanyol klasszisunkkal beszélgetett az NSO, többek között a hosszabbítás körülményeiről is.

– Miért döntött a hosszabbítás mellett? Mi szólt a Fradi mellett?
– Januárban volt az első egyeztetés a klubvezetéssel, és elmondtam, hogy meghallgatok más ajánlatokat is. Utána pedig mindent mérlegre tettem, mi szól a maradás mellett és mi ellene. Az utolsó egyeztetés nagyon pozitív volt a Fradival, vagy egy órát beszélgettünk, és ekkor döntöttem el, az a legjobb nekem, ha hosszabbítok. Nagyon jól érzem magam a Népligetben, és a klubon is látszódott, mennyire meg akar tartani. Ez volt a kulcs, akkor is a gondomat viselték, amikor sérült voltam, ennek is köszönhetően tudtam újra felépíteni magam.

– Gondolom, az Európa-bajnokság után számos más megkeresése is volt.
– Valóban így történt. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy három-négy jónak tűnő lehetőség közül is válogathattam.

– Az edzője, Elek Gábor azt mondta egy közelmúltbeli interjúban, hogy lassan világklasszissá érik. Jelenleg már a legjobb Nerea Penát láthatjuk a pályán?
– Szerintem Gábor túlzott, de értékelem a véleményét. Az igaz, hogy két-három nehéz év után végre úgy érzem, újra csak a kézilabdára koncentrálhatok, és nem kell azzal foglalkoznom, mi van a térdemmel. Már nagyon vártam ezt a pillanatot! Sokat dolgoztam azért, hogy újra visszanyerjem a korábbi formámat. De nemcsak rajtam múlt, a csapattársak is sokat segítettek az út során.

– Február elején hazájában is kitüntették, amikor átvehette a 2014-es év legjobb navarrai női sportolójának járó díjat.
– Pedig majdnem lemaradtam róla. Csak negyedórával a kezdés előtt érkeztem meg, mert vasárnap még a Bergennel játszottunk a KEK-ben, és csak másnap tudtam elindulni. De mindenképpen ott akartam lenni, mert tudtam, hogy milyen fontos a családom számára.

– Tomori Zsuzsanna nyári távozása után még inkább kulcsszerep hárulhat Önre a következő szezonban.
– Ez csapatjáték, mindenkinek megvan a saját felelőssége benne. Persze Zsuzsi nagyon fontos játékosunk, így biztos meg fogjuk érezni a hiányát. De minden idény után vannak távozók és érkezők, most is egy új csapatot kell építenünk, amiben mindenkinek meg kell találnia a maga szerepét. Nem fontos, hogy legyen mindig egy kiemelkedő játékos, az a lényeges, hogy csapatként együtt tudjunk küzdeni.

– A Fradi-szurkolók egyik nagy kedvence. Volt emlékezetes esete velük?
– Már az elejétől kezdve éreztem a szurkolók szeretetét, de ez nemcsak nekem szól, hanem a többi játékosnak is. Az igaz, hogy napról napra többen ismernek fel az utcán. Többször is előfordult, amikor megláttak, elkiabálták magukat, hogy ‘Hajrá, Fradi’! Az ismerőseim meg nem értették, honnan ismernek, azt hitték, a barátaim, mivel Spanyolországban ez nem szokás. Én már hozzászoktam ehhez, mivel nagyon sok ferencvárosi szurkolóval találkozom a városban.

– Hogyan látja eddig a csapat szezonját?
– A lipcsei Bajnokok Ligája-selejtezőt sajnos nagyon elrontottuk, ezt nehezen dolgoztuk fel. Különösen én, mert nagyon szerettem volna a BL-ben játszani. De ilyen a sport, nem lehet mindig jól játszani. Most itt van nekünk helyette a KEK, ott szeretnénk minél jobb eredményt elérni. Még három sorozatban is versenyben vagyunk, és csak most jönnek a legfontosabb mérkőzések.

– Milyenek az esélyek a három sorozatban? Elnézve a Győr erősítéseit, ebben az idényben nagyobb esély mutatkozik a kisalföldiek megszorítására.
– Így van, a Győr most nincs csúcsformában, ezért jobb pozícióból indulunk, mint máskor. A hétvégi Magyar Kupában szerintem több keresnivalónk lehet, mert egy meccsen dől el a párharc, és ott bármi megtörténhet. Úgy érzem, jó passzban vagyunk, és egy siker nagy lökést adhatna a hátralévő csatákra. A KEK-ben előrehozott döntőt játszunk a Midtjyllanddal, ráadásul idegenben lesz a visszavágó, de most még nem gondolok rá.

– Mi az eddigi legszebb magyarországi emléke?
– Nagyon meghatott az a jelenet, amikor a térdműtétem után a szurkolók drapérián üzentek nekem Dabason a Krim Ljubljana elleni Bajnokok Ligája-meccsen, de a sérülésem miatt ezt mégsem mondanám a legszebb emléknek. Most egyértelműen a decemberi Európa-bajnoki arany az. Számomra furcsa volt megélni, mert korábban arról álmodtam, hogy a Fradival a BL final fourjában fogok a Sportarénában játszani, ehhez képest egy Eb-döntőn voltam ott a nemzeti csapattal.

– Előfordulhat, hogy egyszer újra Spanyolországban fog játszani?
– Most azt mondom, hogy nem. A körülmények nem túl kedvezőek, és a bajnokság sem túl erős. De talán a valamikor a jövőben. A válogatottban sokat beszéltünk róla, jó lenne, ha a szponzorok felkarolnának egy csapatot, amely össze tudná gyűjteni a legjobb játékosokat. Amíg ez nem történik meg, nem tehetünk mást, mint hogy ki-ki a maga módján, külföldről próbál ebben segíteni.

…a legnehezebb magyar szóról:
„Hú, nagyon sok van, de az egyik a ‘következő’, egy évbe is beletelt, amíg rendesen ki tudtam mondani.”

…a kedvenc magyar szóról:
„Most az undorító az, mivel az un Doritos spanyolul egy chipsmárkára utal. Amikor egyszer a csapattársam elmondta, mit jelent a szó, nem tudta, miért kezdtem el nevetni. Azóta már a spanyol baráti körömnek is az undorító nevet adtam, ők nem tudják, mit jelent, de szeretik.”

…arról, mihez nem tudott még hozzászokni hazánkban:
„Most már talán elmondhatom, hogy tudok kicsit magyarul, de a nyelvvel még mindig sokszor problémám van. Szerintem sohasem fogom tudni rendesen megtanulni, mindennap számos új kifejezés jön, ami ugyanazt jelenti. Ha elmegyek egy helyre, ahol csak magyarok vannak, sokszor nehéz a helyzetem, mert csak magyarul hajlandóak velem beszélni.”

…az új kedvenc helyéről Budapesten:
„A Halászbástya még mindig a legkedvesebb, de tavaly nyáron fedeztem fel magamnak a Bálnát, ahol szeretek kiülni a teraszra.”

…a spanyol válogatottról:
„Szerintem a spanyol válogatott most nem képvisel akkora játékerőt, mint a legutóbbi olimpián, mert négy meghatározó játékos is abbahagyta a kézilabdát. De a decemberi Európa-bajnokságon úgy éreztem, mindenki nagyon koncentrált volt, és érződött, hogy mindent meg akarunk tenni a riói részvételért. Tisztában vagyunk az erősségeinkkel és a gyengeségeinkkel: előny, hogy más stílust képviselünk, mint a többi csapat, de a védekezésünkön van mit javítani, és fizikai paraméterekben is hátrányban vagyunk. Utóbbin nem tudunk javítani, így az erősségeinkre építve próbáljuk kihozni magunkból a legjobbat. A legfontosabb, hogy mindenben számíthatunk egymásra. Jorge Duenas is olyan, mint az egyik játékos, mindenről kikéri a véleményünket.”

NSO