Kubatov Gábor adott interjút a Nemzeti Sportnak.

Milyennek találja az ország legnépszerűbb klubja, a Ferencváros, valamint az egyetlen sportnapilap, a Nemzeti Sport kapcsolatát?
Az elmúlt négy évben – azóta, amióta elnök vagyok – volt két hosszabb mosolyszünet, de aztán rendeztünk mindent.

Elültek tehát a hullámok?
Azt gondolom, hogy igen. Teljesen őszinte és korrekt a viszonyunk.

Ugyanez már aligha igaz a szurkolókkal való kapcsolatára.
Tisztázzuk rögtön, hogy nem a szurkolókkal, hanem a szurkolók egy részével, egy kétségkívül fontos részével van nézeteltérésem.

Milyen jelzővel illetné a tagjait?
Nem jellemezném őket.

Nélkülük hangulattalanok a mérkőzések, nem?
Nézzék, a dolog sokkal messzebbről indul. A Ferencváros elnökeként van egy hitvallásom, amelyhez eddig is ragaszkodtam, és ettől a jövőben sem térek el. Ezekre a drukkerekre csakugyan nagy szükségünk van, de csak akkor, ha tudnak viselkedni. Nem azt mondom, hogy ne szurkoljanak, szurkoljanak azonban úgy, hogy az az európai normáknak megfeleljen. Egy mérkőzésen nincs helye az obszcenitásnak, a rasszizmusnak, valamint a kirekesztésnek, sőt politikusként mondom, hogy a stadionba a politikát sem szabad behozni. Nem azt mondjuk, hogy ne szurkolj, szurkolj úgy, hogy ne kelljen miattad szégyenkeznünk! S máris ott vagyunk, hogy ez az európai futball. Tőlünk nyugatabbra már megoldást találtak, vagy igyekeznek megoldást találni a problémára.

De nem vénaszkennerrel ellenőrizték őket. A szurkolók egy csoportja ezt a beléptetési rendszert nehezményezi.
Ez a kifogások kifogása. A vénaszkenner csak egy indok.

Mire indok?
Arra, hogy ezek a szurkolók kint maradjanak és sztrájkoljanak a helyzet ellen. Az ok pedig az, hogy a Ferencváros stadionjában mindenkinek személyes felelősséget kell vállalnia a tetteiért.

És ők nem akarnak felelősséget vállalni?
Ők „táborról” beszélnek, én pedig személyekről.

A célja világos, nem lehetne ugyanakkor kevésbé rázós odavezető utat találni?
Nyilván felmértem, hogy lehetne-e más úton haladni. Három és fél éven keresztül tárgyaltam ezekkel az emberekkel. Az a klubelnök voltam, aki leült beszélgetni a srácokkal még akkor is, ha közülük néhányan, mondjuk úgy, zavaros hátterű emberek.

Megvan tehát a keresett jelző.
Néhányukra igen, de a többségükre ez természetesen nem igaz.

Ki kezdeményezte a beszélgetéseket?
Általában a Ferencváros. Három és fél évig beszélgettünk. Sok dologban megállapodtunk, és ezekből nagyon sok mindent nem tartottak be. Ha a kérdés tehát az, lett volna-e könnyebb út, a válaszom az, hogy igen, lett volna, ha a partnerek korrektebbek, de nem voltak azok.

Elképzelhető a kompromisszum?
Csak ha a szurkolók elfogadják a feltételeinket. Én magam nem fogok megrettenni a fenyegetésektől sem, ezek mind csak megerősítenek. Nem európai dolgokban a Ferencváros nem lehet partner. Szerintem ez fontos előrelépés a klub életében. Nem nagyon látok olyan elnököt az elődeim között, aki felvállalta volna ezt a konfliktust. Van, aki szid, más pedig azt mondja, hogy ez az egyetlen járható út. Az egész magyar futball hibázott abban, hogy nem tanította meg a szurkolókat viselkedni.

A világhálón kutakodva az ember olyan kifogást is talál, hogy a biztonsági szolgálat vezetője büntetett előéletű, így a szurkolók adatai akár illetéktelen kezekbe is kerülhetnek.
Ez hazugság.

Melyik része?
A biztonsági szolgálat vezetője egy volt rendőr, és az Ő helyettese is egy volt rendőr. Kétségtelen tény, hogy a biztonságiak között kemény legények is vannak, mint ahogy a szurkolótáborban is kemény gyerekek vannak. Ám ma már a nem kritikus szektoroknál nők fogadják a nézőket és vigyáznak a rendre, mert ez volt az igény. Ezzel együtt az adatkezelési aggályok is teljesen alaptalanok. Az ellenőrzés nem talált hibát. Szeretnénk európai klubot építeni, ezért hát a szurkolóknak is fel kell zárkózniuk ahhoz a fejlődéshez, amely a Ferencvárost jellemzi. Fejlődik az infrastruktúra, illene előrelépnünk, nem megy másként, a szurkolói kultúra tekintetében is változni kell.

– Az ötödik helyen áll a bajnokságban a Ferencváros. Ez a helyezés indokolja, hogy Thomas Doll vezetőedzővel már most, a télen szerződést hosszabbítottak?
– Ne feledjük el, hogy mindössze egy pontra vagyunk a dobogótól. Emellett rendkívül elégedett vagyok a szakmai stáb munkájával. Nagyon kiegyensúlyozott kapcsolat a miénk. Magyarországon persze divat, hogy semmiért sem vállaljuk a felelősséget, s ha nem jönnek az eredmények, kirúgjuk az edzőt. Magam is sok tapasztalatot gyűjtöttem e téren az elmúlt években, így nem szeretnék edzőket cserélgetni, szeretnék kitartani a stáb mellett, és szeretném, ha német vezetőedzőnkkel még jó néhány szezonon keresztül együtt tudnánk dolgozni.

– Ebbe a koncepcióba illeszthető be az ugyancsak német Theo Schneider alkalmazása?
– Persze, abszolút. Próbálgattuk a holland vonalat, szerintem az a magyar futballhoz kicsit közelebb áll, habár a német szakemberekkel könnyebb együtt dolgozni. A jelenlegi szakmai stábbal szemben a bizalom töretlen.

– Gyakran mondják, jól megnézik, mire költenek, közben olyan játékosok kerülnek a csapathoz, akik nemcsak a szurkolóknak, de olykor a szakmának is óriási csalódást okoznak. Ki a felelős a játékosok szerződtetéséért? Hogy működik a kontroll?
– Mindenért jómagam, Orosz Pál, na meg a mindenkori vezetőedző vállalja a felelősséget. A jóért és a rosszért is. A mi rendszerünk nem egy sportigazgatói rendszer, nálunk ilyen poszt nincs, és nem is lesz. Inkább abba az irányba tartunk, ami Angliában jellemző, hogy van egy menedzser, aki maga a vezetőedző. Ha nem hoz szakszerű döntéseket, az állásával játszik. Nálunk is így van, a vezetőedző hozza a játékosokat, övé az utolsó szó, de nyilván a vezetőség írja alá a szerződéseket. Fontos dolog azonban az is, hogy a világ futballjában rendszerint csak az átigazolások hatvan százaléka jön be. Mindig vannak és lesznek olyanok, akiktől az ember sokat vár, mégsem válnak be.

– Egy vállalatnál felelősségre vonják – mondjuk hűtlen kezelés miatt – azt, aki hibázott. Egy klub tulajdonképpen ugyancsak vállalatként működik, a szurkoló pedig azt kérdezi, ugyan ki és mikor vállalja a felelősséget az elhibázott átigazolásokért?
– A hatvan százalék több-e, mint a negyven?

– Persze.
– Akkor hasznot hoz-e vagy sem? Csak kérdezem. Abban igaza van, hogy a szurkoló azt szeretné, ha valamennyi igazolás beválna. Mert a szurkoló idealista. De nem sikerülhet, mert a világon sehol sem sikerül, még Angliában és Németországban sem. Ha majd a hatvan százaléka az átigazolásoknak nem jön be, akkor azt mondom, hogy baj van. Azért lássuk be, az elmúlt négy évben számos olyan labdarúgó került hozzánk, aki valamit hozzátett a magyar futballhoz.

– Igaz a városi legenda, hogy a labdarúgó-szakosztály éves költségvetése három, három és fél milliárd forint?
– Nem igaz a legenda, de az kétségtelen, hogy magas költségvetéssel dolgozunk.

– Meg lehet mondani, hogy az mennyi?
– A futballszakosztályt működtető gazdasági társaság két és fél milliárd forintból gazdálkodik évente. Az egész Ferencváros pedig 4.3 milliárdból, de ebben valóban minden benne van, a Ferencváros összes szakosztályának és a népligeti sporttelepnek a fenntartása, valamint az Albert Alapítvány működtetése is. Szerintem a labdarúgó-szakosztály – anyagi lehetőségek tekintetében – közel van már ahhoz, hogy néhány éven belül valamelyik nemzetközi kupasorozatban főtáblára kerüljön.

– Állami csapat a Fradi?
– Semmi esetre sem, mert a mintegy ötven szponzorunk között mindössze három állami cég van.

Miért nem lehetett legalább részben meghagyni Albert Flórián nevét a stadion elnevezésében?
Azért, mert a stadion névadó szponzorának ez volt a kérése. Ha az a kérdés, hogy ki döntötte el, legyen-e Albert-stadion, akkor a Groupama ajánlata után én terjesztettem elő az ez irányú javaslatot az elnökség elé, amely egyhangúlag elfogadta. S ha most itt az ajtón valami isteni csoda folytán belépne Flóri bácsi, a szemébe tudnék nézni, és mindennel el tudnék számolni.

500 millió a névhasználat évente?
Nem mondhatok pontos összeget, mert az üzleti titok tárgyát képezi. De komoly pénzért adtuk oda. A német-francia stadionüzemeltető cég értékesíti a Ferencváros labdarúgó csapatának valamennyi reklámlehetőségét, emellett üzemelteti a létesítményt, vagyis a Fradinak csak a futballal kell foglalkoznia. Szerintem nagyon előnyös megállapodást kötöttünk.

Mindezért a multinacionális vállalat évi garantált egymilliárd forintot fizet. Jól tudjuk?
Többet.

Ez a német-francia cég megkérdezte a Ferencvárost ügyvezetője, Szekeres Tamás leváltásakor?
A kinevezésekor és a távozásakor is. Szeretném leszögezni, sokkal tartozunk Tamásnak, mert a stadion előkészítésében és megvalósításában nélkülözhetetlen volt a munkája.

Európa egyik legmodernebb létesítményét építették, a szurkolók mégis a tönkrement gyepszőnyegen élcelődnek.
Teljes joggal. Új technológiát alkalmaztunk, ebből fakadtak a problémák, természetesen mindent el fogunk követni, hogy a tavaszi szezon kezdetére a gyepszőnyeg a lehető legjobb állapotban legyen.

Többször elmondta már, a Ferencváros nem bajnok szeretne lenni, hanem bajnok akar lenni. Az sem tántorítja el ettől, hogy a nagy akarásnak gyakran nyögés a vége?
Szerintem a mostani Ferencváros erősebb a három évvel ezelőttinél, de a magyar bajnokságban közben mindenki fejlődik, jön feljebb. Szerintem elsősorban kitartó munka kell, és akkor meglesz a bajnoki cím is.

A szakosztályok mindennapjai
Minden szakosztály tisztában van azzal, ha a Ferencváros labdarúgó csapata kiemelkedően teljesít, az az összes szakosztályra jó hatással van. Tudom, mindenki a Szívós-korszakkal példálózik, amikor volt olyan év, hogy az összes csapatsportág bajnoki aranyérmét megszereztük. De mindenkitől azt kérem, ha azt az időszakot elemzi, nézze meg, mi lett a vége. A Ferencváros néhány év múlva csődbe ment. Mi felelősen gazdálkodunk, és azért nem nevezném sikertelennek az elmúlt időszakot sem, hiszen az elmúlt három és fél évben sportolóink négy VB-címet, s női kézilabda csapatunk egymás után kétszer hódította el a KEK-et.

Riói út
Érdemes ott is keresgélni. Emellett azonban vigyázni kell arra, hogy megtaláljuk az egészséges egyensúlyt a keretben, különben klikkek alakulhatnak ki a különböző nemzetek tagjai között. Nyilvánvalóan minél több magyar játékost szeretnék a csapatban látni, de pillanatnyilag alig-alig van olyan, aki nemzetközi szinten is megállja a helyét.

Vénaszkenner
A vénaszkenner egy technikai eszköz. Azért valljuk be, sokkal olcsóbb, pontosabb a beléptetés, nem lehet jogosulatlanul bejutni a mérkőzésekre, ami lássuk be, nagy segítség. Nagyon sok európai csapat már érdeklődik a technológia iránt. Voltam a holland Den Haag stadionjában, ahol arcfelismerő rendszer van. Lefényképeznek három oldalról, mint egy bűnözőt, szemből, két oldalról, aztán le kell venned a sapkád, szemüveged, s be kell állni egy karámba. Aztán ha nem stimmel valami az arcfelismerésnél, megszólal a jelző, s mindenki szeme láttára kivezetnek.

Thury Gábor, Voleszák Gábor / Nemzeti Sport