A berlini fal ledőlésének évfordulója alkalmából kérdezték Thomas Dollt, aki egyike azon nyolc játékosnak, aki a kelet-német és „össznémet” válogatottban is pályára lépett.

Ön a keletnémet és az „össznémet” válogatottban is szerepelt. Volt-e az 1990 utáni német válogatottban keletnémet „klikk”? Hogyan viszonyultak az egykori nyugatnémetek a keletről érkezett csapattársakhoz?
Őszintén megmondom, nagyon pozitívan. Nagyon jó volt a hangulat, egy asztalnál ülhettem azokkal a sztárjátékosokkal, akik egyébként szeretettel fogadtak, és ez általánosságban is igaz volt, nem csak kifejezetten rám vonatkozóan. A tisztelet oda-vissza működött.

Jobban megértette-e magát a keletnémet társakkal? Volt-e különbség mentalitásban, önbizalomban, stílusban a keletnémet és nyugatnémet játékosok között?
Nem jellemző, ugyanolyan jó viszonyom volt minden játékostársammal. Az viszont tény, hogy a nyugatnémet játékosoknak nagyobb volt az önbizalma, általánosságban véve.

Ön hogyan érkezett az első edzésére, volt-e önben nyugtalanság amiatt, hogy a nyugatnémetekkel kell egy csapatban játszania?
Azért a Bundesligában eltöltött évek során elsajátítottam egyfajta magabiztosságot, ami az új szituációkban – mint amilyen ez is volt – nagyon sokat segített. Az edzések fantasztikusak voltak, a média mindig nagyon kíváncsi volt ezekre, és mindenkire egyformán fókuszáltak, nem volt kivételezés azokkal, akik úgymond sztárjátékosoknak számítottak.

Hogyan tudtak túllépni ezeken a különbségeken?
Nagyon egyszerűen, én már csak a habitusomból adódóan is.

Mit gondol, miért nem sikeresek a német klubfutballban az egykori NDK csapatai?
Sajnos hibákat hibákra halmoznak például a játékosigazolások terén, a vezetőséget a saját érdekeik vezérlik, és az is elmondható, hogy nehezen tudják megoldani a financiális hátteret biztosító szponzorok felkutatását.

Érződik-e még a mai német futballközegben, hogy ki kapott keleti vagy nyugati nevelést? Érte-e, éri-e önt hátrányos megkülönböztetés amiatt, hogy Malchinban és nem mondjuk Münchenben született?
Nem hinném. Az akadémiák elég magas színvonalon tevékenykednek már. Engem nem ért semmilyen megkülönböztetés. Hasznomra vált, hogy nekem mindig keményen meg kellett dolgoznom mindenért, a szüleimnek szinte semmije nem volt, amikor én focizni kezdtem.

Összességében sikertörténetnek tartja-e a német újraegyesítést?
Igen, abszolút. Ugyanakkor nagyon sok embernek nagyon nehéz volt, rám profi sportolóként nem volt akkora hatással.

Mit gondol, milyen a német futball evolúciója? A védekezésen alapuló, kemény játékkal eredményes labdarúgástól a szép és élvezhető támadójátékkal operáló fociig jutottunk?
Rengeteget tanultunk a világ futballkultúráitól taktikailag és technikailag is. Nagy a fejlődés, ha megnézi pl. az utánpótlás-válogatott játékosokon már lehet látni ezt a fejlődést, ez nagyon örömteli.

Kik felelnek a német futball jelenlegi stílusáért, melyek a fejlődés kulcsmomentumai? Mit gondol, milyen hatása van (vagy lesz) annak, hogy egy olyan kaliberű edző dolgozik a válogatott derekát adó Bayernnél, mint Josep Guardiola?
Guardiola nagy tiszteletet vívott ki azzal, hogy egy teljesen más, az addigiakkal össze nem hasonlítható futballstílust hozott a Bayern Münchenhez, ennek mindenképp nagy és pozitív hatása kell hogy legyen a német futballra.

Szerettük volna megkérdezni Dollt arról is, hogy miként értékeli a Ferencváros idei, nem túl acélos teljesítményét, ám erre nem kívánt válaszolni. Hajnal Tamással kapcsolatban – aki egy ideje a Ferencvárossal edz – arra voltunk kíváncsiak, hogy ismét szerződtetné-e, viszont a klub csak annyit közölt: nincs napirenden a magyar középpályás leigazolása.

Földi Bence / VS.hu