Új játékosunk, a magyar válogatott Buzsáky Ákos még csak 31 éves, de felnőtt pályafutása már a XX. században kezdődött. Bár a Grund FC-ben kezdett, az MTK saját nevelésű fiataljaként mutatkozott be, 17 évesen a holland Henk Ten Cate irányítása alatt a nyolcadik kerületi szomszédainknál, 1999-ben. Itt hamar alapemberré vált, olyannyira, hogy távozása után a később a Barcelonát és az Ajaxot is megjárt edző új csapatába, a NAC Bredába is vitte volna, az anyagiakon azonban elcsúszott az üzlet.

Nem úgy 2002-ben, amikor az akkor még ismeretlen José Mourinho négyszázezer euróért leigazolta új csapatához, az FC Portóhoz a még mindig csak 20 éves támadó középpályást. A portugál nagycsapatnál nem sok babér termet a fiatal tehetségnek, s habár 2003 telén három meccsen is beszállhatott, az év nyarán kölcsönadták az Academicának, majd 2005-ben elkezdődött a hét éves angliai kaland.

Előbb kölcsön, majd végleg megszerezte a másodosztályú, zöld-fehér Plymouth Argyle, ahol csakhamar alapember lett. 2007-ben azonban jelezte, nem hosszabbít a Zarándokoknál, akik így kölcsönadták a Queens Park Rangersnek. 2008 nyarán az új tulajdonosok, a F1-ből ismert Flavio Briatore és Bernie Ecclestone alatt az egyik első új igazolás Ákos lett, aki alapember lett, ám a Manchester United elleni ligakupa-meccsen térdszalag-sérülést szenvedett.

2009 telén egy vesztes meccs után konfliktusba került edzőjével, Jim Magiltonnal, aki a pletykák szerint megütötte az ekkor már magyar válogatott középpályást. Ezt ugyan nem erősítette meg senki, de a menedzser szerződését egy fegyelmi után hamar fel is bontották. A hírek arról is szóltak, hogy Ákos jelezte a klubnak, távozna, de ezt ő cáfolta, s maradt is.

Kulcsszerepet játszott a 2010-11-es bajnokságban, amikor a Championshipben bajnoki címet szerzett a QPR. Ekkor már három éve énekelték a Hoops-drukkerek, azt az egyébként Angliában sok játékosra ( pl. Wayne Rooney-ra) ráhúzott nótát, hogy „I saw my mate the other day/he said to me he’d seen the white Pele. /I said to him ‘what’s his name?’ /He said to me it’s Buzsaky… /Buzsaky, Buzsaky/He said to me it’s Buzsaky.”, azaz „Láttam egy havert az egyik nap/ azt mondta, látta a fehér Pelét/Mondom, „mi a neve?”/ Azt mondja, hogy Buzsáky/Buzsáky, Buzsáky/Azt mondja, hogy Buzsáky”.

A 2011-12-es szezonban az első osztályban is alapember volt, amikor nem hátráltatta sérülés, vagy a szerződése kapcsán indult hercehurca, játszott, összesen tizennyolc meccsen. A QPR szurkolók a keserves szezonban őt tartották az egyik legjobb átlagteljesítményt nyújtó játékosnak, sokat panaszkodtak is hiányára. Szerintük legjobb játékát a védekező középpályás előtt képes nyújtani. Első Premier League gólját is megszerezte, a Wigan ellen. Ekkoriban játszotta utolsó válogatott-meccsét is, Bulgária ellen.

Tavaly nyáron eldőlt, nem marad a QPR-nál, Ákost, aki a Videotonnal edzett, kereste a Bristol, s a Forest is, végül a csődeljárás miatt harmadosztályban szereplő Portsmouthba került egy hónapra, ahol Gyepes mellett játszott. Mint Ákos ekkor elmondta, meccsrutint kívánt szerezni. Később a Barnsley szerezte meg, de nem sokat játszott ott, mert 2013 telén megsérült az azóta rengeteget emlegetett térde.

Ákos összesen 238 meccset játszott Angliában, 32 gólt szerezve, húsz gólpasszt kiosztva. A válogatottban 2007 és 2012 közt húsz meccsen lépett pályára, két gólt szerezve.

A többit tudjuk, a rehabilitációja után a Fradival kezdett edzeni idén nyáron, majd előbb az edzéseken, majd a vasárnapi Vojvodina elleni minimeccsen mutatott Ricardo Moniznak is tetsző teljesítményt, mostantól pedig a mienk a Fehér Pelé.