Ma 11-kor tart sajtótájékoztatót az akadémiákat felügyelő, Szalai Ádám és Liszkai Dezső fémjelezte Intézet.

Még július másodikán küldtünk el egy kérdéssort Tihany Viktoron, a Sportállamtitkárság sajtófőnökén keresztül részben Schmidt Ádámnak, részben a Módszertani Intézet felé, egyben interjú lehetőséget is kértünk. Válasz azóta sem érkezett, annak ellenére, hogy a kérdéssel legbehatóbban – és talán legszakmaibban – mi foglalkoztunk a magyar médiában. Ma tizenegykor sajtótájékoztatót tart az NSMI, azonban meghívást mi nem kaptunk. Más lehetőségünk nem lévén, a kérdéssort az elmúlt hónap történéseinek megfelelően aktualizálva itt közöljük, hátha inspiráljuk a meghívottakat, hogy fontos, szakmai kérdéseket tegyenek fel:

– Nem gondolja az Intézet, hogy a magyar- és fiatalszabály (és a sok NB-s csapat miatti rengeteg profi és álamatőr státusz) által garantált biztos megélhetés a fiatal játékosok külső motivációs szintjére rossz hatással van és ezt az új szabályozás csak erősíteni fogja? Erről többek közt Marco Rossi is beszélt még májusban. Készült-e vizsgálat, van-e elképzelésük arról, hogy a fejlődő agy, a tinédzserek és fiatal felnöttek present (jelen) biasét, milyen módszerekkel szeretnék megkerülni, tekintettel az elmúlt években kilőtt fizetések magas voltára – amire nyilván az 5000+2000-es szabály még inkább infláló hatással lesz?

– Mi az NSMI szerint a jó magyar futball ismérve: hogy legyen 4-500 magyar profi labdarúgó idehaza? Vagy egy jó válogatott, jó magyar klubcsapatok és a mainál több, a magyarnál jobb bajnokságban szereplő játékos? Mert az egyikből nem következik a másik.

– Eszterházy Mátyás és Szoboszlai Zsolt arról beszél évek óta, hogy a probléma nem az akadémiai képzéssel van, hanem az oda beérkező alapanyaggal. Ezzel az értékeléssel egyetértenek, ha igen, mit terveznek ennek a problémának a megoldásáért tenni?

– Milyen lemorzsolódási arányt tartanak szükségesnek az utánpótlásban ahhoz, hogy fenntartható legyen egy megfelelő motivációs szint tekintettel a nemzetközi példákra?

– A futball ma Magyarországon jellemzően közép- és felsőosztálybeliek sportja, ellentétben a fejlett országok többségével, ahol az egy kitörési pont a hátrányos helyzetű csoportok teljes más, magasabb motivációs szinttel rendelkező tagjai számára, akik mind a bajnokságaikban, mind a válogatottjaikban erősen túlreprezentáltak. Magyarországon a cigányság ezzel szemben a futballban mélyen alulreprezentált. Mit tesznek, hogy ez megváltozzon?

– Maga Csányi Sándor is beszélt arról a májusi MLSZ-közgyűlésen, hogy az utánpótlás-válogatottakban kevés a külföldön szereplő játékos, nem gondolják, hogy a fiatal- és magyarszabály, különösen az akadémiai ajánlás, illetve az ebből adódó kiemelt fizetések az ellen dolgoznak, hogy többen próbáljanak szerencsét külföldön? Kijutna-e külföldre egy mai Szalai Ádám?

– Mérték-e, hogy az MLSZ fiatalszabályának bevezetése óta mennyit növekedtek a 16-19 évesek első profi fizetései, esetleg viszonyítva kortársaik jövedelméhez – ismét csak a motivációs szint és a present bias miatt érdekes kérdés ez.

– A hazai és fiatal játékperc már tavaly is bőven az európai átlag felett volt (58%, illetve 12%)? Milyen vizsgálat, sikeres nemzetközi példa alapján jutottak arra, hogy ezt drasztikusan növelni kell? A legsikeresebb futballnemzetek gyakorlata ezzel szögesen ellentétes.

– Nem gondolják, hogy a céljaik és a magyar utánpótlásnevelés szellemével ellentétes, hogy az MLSZ ‘légiósok’ igazolására egy külön osztályt létesített és még az utánpótlás-válogatottakhoz is érkeznek légiósok – elvéve a helyeket a magyar utánpótlásrendszer növendékeitől?

– Csányi Sándor maga is elismerte, hogy ezek a szabályozások a magyar kupacsapatok eredményességének rovására megy, mehet. Nem gondolják, hogy ez önmagában is ellentétes a magyar labdarúgás érdekével?

– Az NSMI tervez-e hasonló szabályozást bevezetni a labdarúgásnál nagyságrendekkel jobb utánpótlással rendelkező kézilabdában is? Különös tekintettel arra, hogy Csányi Sándor a Pick-Szeged tulajdonosaként teljesen más elvek mentén üzemelteti klubját, mint amit a labdarúgócsapatoktól elvár.

– Schmidt Ádám államtitkár májusi sportrádiós interjújában arról beszélt, hogy elvárják a kiemelt akadémiáktól, hogy a többi klubot is ellássák fiatal játékosokkal. Ennek fényében nem kontraproduktív az 5000+2000-es szabály, hisz így a klubok nem adják kölcsön vagy el a 2004-2005-ös játékosaikat akkor sem, ha csak minimális játéklehetőségre számíthatnak – hiszen sérülések esetén szükség lehet ezekre a perememberekre is.

– Ha már sérülések: ha egy 2004-es, 2005-ös, 2006-os, 2007-es válogatott játékos megsérül a magyar válogatottban, kap-e klubja kompenzációt?

– Figyelembe vették a FIFPro tanulmányának az eredményeit a szabályozás kialakításánál, amely kifejezetten felhívta a fiatalok túlterhelésének veszélyeire?

– Milyen tanulságokat vontak le a 1970-es évek hasonló, elbukott, Kutas-féle reformjából, amikor a fiatal játékosokat az edzőket premizálva juttatták biztos játéklehetőséghez?