A gyorskorcsolya EB-t értékelte Bánhidi Ákos.
Bánhidi Ákos
Ahogyan azt a felvezetésben említettem, nagyon fontos, hogy a magyar short track megmutassa magát, hogy lássák a szurkolók, igenis ott vagyunk, és tényezőként szerepelünk a versenyeken. A legfontosabb dolog véleményem szerint, hogy ezt meg tudjuk mutatni azoknak a magyar embereknek, akik szeretik a sportágunkat. Úgy gondolom, hogy ezt az elvárást sikerült teljesítenünk az Európa-bajnokságon! Nagy boldogság az éremszerzés, s még inkább az, hogy képesek voltunk megmutatni a drukkereknek és a döntéshozóknak is, hogy továbbra is prosperál a honi sportág, és itthon a legeredményesebb téli sportágnak számít. Mindezt nem azért mondom, hogy mások fölé akarnék kerekedni, ám amióta nincsenek velünk a Liu testvérek, sokan elfeledkeztek rólunk, pedig az előttük lévő időszakban is szereztünk azért érmeket a nagy versenyeken. Reméljük, sokan azért látjuk azt a kemény munkát is, amelyet elvégzünk azóta is, hogy a fivérek országot váltottak. Három A-döntős futásunk volt, ami nagy siker! A hölgyek 1500 méteres futamában egy bronzérem és egy negyedik helyezés született, a férfiaknál 1000 méteren Jászapáti Péter 5., a férfiváltó pedig negyedik lett. Ezek mind olyan futamok voltak, olyan mezőnnyel, hogy nehéz lett volna előre megmondani, hogy ki, milyen helyezést ér majd el. Nem lepődtem meg azon, hogy Sziliczei-Német Rebeka bejutott ezerötszáz méteren a döntőbe, hiszen a világkupa-sorozatban is jól szerepelt ezen a távon, azt meg tudjuk, hogy egy fináléban bármi megtörténhet – nem szeretnék szerencséről vagy éppen szerencsétlenségről beszélni, hiszen egyik vagy másik minden kanyarban ott van a jégen, viszont a döntőig el is kell jutni, azt pedig pusztán a szerencse segítségével megoldani lehetetlen. Rúgott már elégszer kapura Rebi, hogy ezúttal a labda befelé is pattanjon a kapufáról – azt pedig nagyon remélem, hogy reálisan értékeli az éremszerzés, reálisan helyezi el magát a sportágban. A férfiváltó nagyon ügyesen kvalifikálta magát az A-döntőbe, egy ritkán látott, szép futam volt és nem utolsósorban sikerült megfogni egy világklasszis ellenfelet is, ez sokáig emlékezetes marad. A fiúk vasárnap is nagyon ügyesen állták a sarat, sajnálom, hogy a végén nem a versenyzőkön múlt a végeredmény, kiderült, hogy Peti egy rossz helyen lévő bójára lépett rá. Jó lett volna, ha végig tudják meccselni a futamot, ettől függetlenül ott voltunk, felvettük a fonalat és csak egy hajszálon múlt az éremszerzés. Nagyon büszke vagyok rájuk. Ezen kívül voltak B-döntős és elődöntős futásaink is, melyekre szintén büszkék lehetünk. Voltak olyan helyzetek, melyeket nagyon sajnálunk, a hölgyek jó eséllyel oda tudtak volna érni az érmekért folyó harcba, ám egy elődöntős esés miatt sajnos ez most nem jött össze. Végül a B-döntőt megnyerve az 5. helyen végeztek. A mixváltónak még sokat kell fejlődnie, még nem vagyunk egy szinten a legjobbakkal, de dolgozunk rajta. Összességében úgy gondolom, hogy a magyar short track így is a legerősebb hazai téli sportág. Megmutattuk, hogy ott tudunk lenni Európa legjobbai között, ennél fontosabb nincsen most! Az biztos, hogy továbbra is komoly munkára van szükség ahhoz, hogy megőrizzük helyünket az európai mezőnyben. A lányoknál sokat jelent majd, ha Jászapáti Petra visszatér – hiányát mindannyian megéreztük, ereje, jelenléte, tapasztalata igenis fontos tényező. Tennivalónak bőséggel akad mind a női, mind a férfi oldalon, hiszen az, hogy az európai mezőny eleje roppant erős, Gdanskban is egyértelműen bebizonyosodott.
