Pólósaink a válogatott szünet előtt még játszanak egy Bajnokok Ligája rangadót – Jansik Szilárdot, Vogel Somát és Varga Zsoltot kérdezték a mérkőzés előtt.

Férfi vízilabda, Bajnokok Ligája, B-csoport, 9. forduló
Szerbia, Belgrád, 19.45: Novi Belgrád – Ferencváros
TV: M4 Sport

A FradiMédia Varga Zsoltot kérdezte a mérkőzés előtt:

Jansik Szilárd

Hatalmas dolog volt, hogy hazai pályán tudtunk nyerni, és ne felejtsük el, hogy tőlünk sem mindenki játszott azon a meccsen. Jó teszt lesz a keddi meccs annak megismerésére, hogy milyen teljesítményre vagyunk képesek a szezon ezen részében. Véleményem szerint jó formában vagyunk, és remélem, tudunk meglepetést okozni.

Varga Zsolt

A budapesti meccsünkön gyenge kezdés után fordítottunk és megszereztük a győzelmet, de a Novi Belgrád akkor nem tudott a legjobb csapatával kiállni. Most komplettek lesznek, jó erőfelmérési lehetőség ez számunkra, hogy megtudjuk, a Bajnokok Ligája végső győzelmére is esélyes csapat ellen idegenben, Belgrádban mire vagyunk képesek. A felkészülésünk a szokásos volt, videóztunk is, de egymásután játszottuk a meccseket, úgyhogy ami időnk emellett maradt, azt használtuk a készülésre. Folyamatos menetelésben vagyunk, kis specifikumokat tudunk hozzátenni a munkához, amikor a feladat egy-egy konkrét ellenféllel szemben megteremteni a helytállás és a jó eredmény elérésének feltételeit. A csapatunk teljes, ponttal, pontokkal szeretnénk hazatérni, ami persze nagyon nehéz lesz, hiszen Belgrádban kevesen tudták ezt elérni az elmúlt időszakban.

Bővebben: VLV

Vogel Somával az EuroSport beszélgetett:

December 13-án, a Marseille elleni Bajnokok Ligája-mérkőzésen védtél legutóbb, vagyis több mint két hónapot hagytál ki, előbb betegség, majd sérülés miatt. Február 24-én a Kaposvár ellen 20-4-re megnyert meccsen védtél újra – remekül. Milyen volt újra tétmecsen taposni?
Nagyon jó érzés volt. Ez a második hetem, hogy elkezdtem védeni, múlt hétfőn zajlott úgy az első edzésem, amelyen már engedték az orvosok és a gyógytornászok is, hogy mindent csinálhatok maximálisan, 100%-kal. A labdaéhséget már éreztem, azt is, hogy akarom érezni a labdát és a védéseket. Nyilván azért óvatosan és fokozatosan kellett elkezdeni a védést.

Amikor a válogatott január eleji edzésén megsérültél, azt nyilatkoztad, hogy olyan típusú a sérülésed, amelynek átvészeléséhez főleg türelem kell. Hogyan viselted ezt a hosszú időszakot?
A combközelítőmmel akadtak gondok, két izom szakadt be részlegesen, és egy elég durva ödémás terület alakult ki. Ez egy olyan jellegű sérülés, amire könnyen rá lehet sérülni, ezért nagyon óvatosnak kellett lenni az elejétől fogva. Talán már a második naptól fogva úszhattam, fegyelemmel és odafigyeléssel, nehogy egy fordulónál mondjuk nagyobb baj adódjon. Az első három hetemben csak úszás és lábtempó szerepelt a programban. Az fontos volt, hogy bármilyen gyakorlatot is csináltam, annak panaszmentesnek kellett lennie.

Akkor ez a periódus még elég monoton volt?
Igen, elég monotonnak bizonyult. A harmadik hét végén már elkezdhettem taposó lábat is csinálni, amelyek inkább csak ilyen vízszintes, előre-hátra felé való mozgások voltak, függőlegesen csak óvatosan lehetett még, az egyhelyben való oldalirányú mozgást a vége felé kezdhettem csak el. Mindezek után, a harmadik hetet követően volt egy kontroll MR-em, ahol már jó visszajelzést kaptam, miszerint jól halad a gyógyulás. Az ötödik hét végén, vagy a hatodik elején csinálták az utolsó MR-t, ahol szinte már tökéletes lett a kép, egy apró részen volt már csak kivehető a sérülés. A hatodik hét után kaptam meg az engedélyt arra, hogy minden meló mehet 100%-osan.

Kívülről közben úgy tűnt, meghosszabbodott a maródi állapotod, viszont a mondandód alapján inkább az jön le, hogy előbb tértél vissza, mint remélted.
A vártnál talán egy kicsivel előbb tudtam visszatérni. Szerencsére sok helyen jártam és több szem látta a combomat és a felvételeimet. Ezúton is köszönöm azoknak, akik intézték a gyógyulási folyamatot! Olyan visszajelzések is érkeztek, hogy akár 10 hét is kimaradhat. Hét hét lett belőle, ami viszonylag jónak mondható. De ez egy hosszabb folyamat része, mert ez még nem azt jelenti, hogy mondjuk egy BL-meccsen már úgy tudnék védeni, ahogy mondjuk három hónappal ezelőtt. A forma visszaszerzése még egy hosszabb szakasz lesz.

Öröm az ürömben, hogy Szakonyi Dániel szenzációsan helyettesített, a legjobb formában lévő magyar kapusnak mondhatta magát ebben a két hónapban. Jó volt látni, ahogy civilben buzdítottad őt a különböző uszodákban, együtt éltél a játékkal, a fontosabb védéseinél a levegőbe öklöztél. A Fradinak két, közel egyenrangú kapusa lett, nem?
Nagyon kevesen gondolták Papayóról, hogy ő így tud majd védeni. Én tudtam, hogy képes ilyen teljesítményre, mert ismerem régóta, már másfél éve együtt edzünk, tudom, hogy a tréningeken mutatott formáját át tudja vinni a tétmérkőzésekre is. Nagyon nehéz helyzetben volt, mert nem volt annyira meccsben, és onnan zúdult a nyakába egy óriási feladat, hatalmas felelősséggel. Bőven az elvárások felett teljesített, ebben az időszakban a csapat egyik legjobbja volt. Nagyon sokat köszönhet neki a csapat, ahogy én is. Az ő teljesítménye is kellett ahhoz, hogy a felépülésem és a felkészülésem ne legyen sürgős.

Az utazás képekben és videón: