Labdarúgó csapatunk korábbi játékosait kérdezték.

Mucha József

A Ferencváros abszolút megérdemelten nyerte meg az újabb bajnoki címet, hiszen míg a többi vetélytárs botladozott, a Fradi – egy-két mérkőzés kivételével, elsősorban a Kisvárda, a Zalaegerszeg és a Paks elleni hazai vereségekre gondolok – kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott, főleg az utolsó másfél hónapban. Nem csak a játékosállományunk kiemelkedő, hanem a vezetésben és a szakmai vonalon is rendkívül erősek vagyunk. Mindez a nemzetközi színtéren is komoly reményekre jogosíthat fel minket, reális esélyünk lehet valamelyik nemzetközi kupa főtáblájának újbóli elérése. Sztanyiszlav Csercseszov rendkívül jó munkát végzett. El kellett telni egy kis időnek, míg megismerte a csapatot, az elején becsúszott egy-két vereség is, de rendkívül jól alkalmazkodott a körülményekhez, és a stábjával nagy mértékben hozzájárult az újabb diadalhoz. S ne feledkezzünk el a szurkolótáborról sem! Nem véletlenül mondják, hogy a drukkerek a Fradi 12. játékosa, hiszen ebben a szezonban is rendkívül sokat hozzátettek az újabb sikerhez!

Nyilas Elek

A bajnoki rajt előtti jóslások újra a Fradi és a Vidi párharcát vetítették előre, ám a Fehérvár valamiért megtorpant. A Ferencváros viszont az edzőcserékből jól jött ki, és azzal együtt egyértelműen kiemelkedett a mezőnyből, hogy csupán az utóbbi pár hétben igazán magabiztos a csapat játéka. A Rebrov utáni érában, Peter Stöger másfajta hozzáállását a játékosok kicsit lazára vették, és ez az eredményekben is megmutatkozott. Elsősorban azért, mert az előre játék ugyan talán még jobb is volt, mint Rebrovnál, de a védelmet nem sikerült megszilárdítani. A vezetők megérezték, hogy ebből nagy baj lehet, és dicséretes, hogy időben léptek. Érkezett Sztanyiszlav Csercseszov, és kívülről úgy tűnt: a rebrovi időszakban megszokott és eredményes munkamorál tért vissza a csapathoz. Ezzel együtt nem indult fényesen a közös munka, de ne felejtsük: rövid időn belül három vezetőedzővel dolgozott együtt a csapat, így az orosz mesterrel is össze kellett csiszolódni. Tegyük hozzá: a nehézségek ellenére azért is sikerült már négy fordulóval a zárás előtt behozhatatlan előnyre szert tenni, mert az új játékosok is sokat hozzátettek a sikerhez, és a Fehérvár gyengélkedése mellett a Puskás Akadémia és a Kisvárda nem tudta igazán megszorongatni a Fradit. Az aranyérmet soha nem kell megmagyarázni, de az európai színtéren ennél is több kell, így még számos elemzésre szükség lesz!”

Szeiler József

Azt is el tudom képzelni, hogy akár olyan hosszan dominálja az NB I-et, mint a német bajnokságot a Bayern München, amely sorozatban a tizedik bajnoki címét nyerte meg idén. A klub kedvező anyagi helyzetben van, amit az elmúlt évek sikeres nemzetközi kupaszereplésének is köszönhet. Szakmailag nagyon jól működik, hogy Hajnal Tamás sportigazgató közösen hoz döntéseket a vezetőedzővel, valamint a vezetőkkel, mert így a felelősség megoszlik. Fontos, hogy a klub elnöke, Kubatov Gábor FTC-érzelmű, rajong a csapatért, és minden intézkedést ennek vet alá. A Vidi sportigazgatói, korábban Kovács Zoltán, most pedig Sallói István egy kissé magukra maradtak a nehéz kérdésekben. A különbséget akkor lehetne csökkenteni, ha más csapat is felerősödne anyagilag egy jó nemzetközi szerepléssel, de a Fradi előnye még akkor is években mérhető.

Telek András

Azt mindenikinek el kell ismernie, hogy a Ferencvárosé az NB I legerősebb kerete, és ehhez még hozzájön az ország legnagyobb és leglelkesebb szurkolótábora is. Előfordultak hullámvölgyek, megingások, de azért a meghatározó játékosok (Dibusz Dénes, Aissa Laidouni, Nguen Tokmac és a tavasszal távozó Myrto Uzuni) többször játszottak jobban, mint gyengén. A védelem (kisebb megingásoktól eltekintve) végig stabil volt, inkább az előre játékunk volt hullámzó, de amikor kellett, a csapat mindig odatette magát. Természetesen kihagyhatatlan Sztanyiszlav Csercseszov személye, akinek az elején egyáltalán nem volt könnyű dolga, hiszen számos nehézséggel (az Afrika Kupa, illetve a sérülések és megbetegedések miatt hiányzó játékosok, és ezzel szoros összefüggésben egy-két váratlan vereség) kellett megküzdenie, de a tavasz második felére azért összerázódott a csapat. A nemzetközi kupaszereplés lesz igazán mérvadó, ekkor derül majd ki, mennyire is vagyunk igazán erősek…

Vincze Ottó

A Fradi évről évre egy nagyon jól látható fejlődésen megy keresztül. Szerhij Rebrovval fejezték be a tavalyi bajnokságot, aki kimaxolta a csapattal a lehetőségeket, majd némiképp váratlanul távozott. Érkezett Peter Stöger, aki egy nagyon jó szakember, de egy tipikusan nyugat-európai edző, aki a sajátosan magyar, sajátosan közép-európai viszonyok között nem tudott érvényesülni. Sztanyiszlav Csercseszovval nehezen indult a csapat, de ennek számos oka volt: jó néhány játékos az Afrika Kupán vett részt, sérülések és betegségek is nehezítették a felkészülést, ráadásul az új mester egyáltalán nem ismerte a magyar bajnokságot. De az is hamar kiderült: Csercseszov nem egy diktátor típusú edző, még ha előzetesen sokan ezt is gondolták róla. Egy abszolút játékospárti szakember, de az is tény: rendkívül következetes. A szakmai stáb az elején még nem találta meg az alapcsapatot, de aztán visszakerült Tokmac és Boli, stabil kezdő lett Vécsei, hátul pedig Blazic irányította a védelmet. Azért is nyerte meg a bajnokságot a Ferencváros, mert rendkívül erős a kerete, olyan kiváló képességű játékosok, mint például Marquinhos, Bassey és Gavric többnyire csak a kispadon kaptak helyet, de az is nyilvánvaló: a rotációra szükség van! S ami ennek a szezonnak az egyik legnagyobb tapasztalata: a Fradi akkor lett igazán jó és eredményes, amikor az egyéniségek kicsit háttérbe szorultak, és igazi csapatként kezdtek működni!

Blikk, Mandiner