Fiatal játékosunkat kérdezték a bemutatkozásról és eddigi pályafutásáról.

– Nemrég a Magyar Kupában már bemutatkoztál a Fradi felnőtt csapatában, majd múlt vasárnap, két nappal a 17. születésnapod után a debreceni mérkőzésünkön debütáltál az NB I-ben is. Mozgalmas napjaid vannak.
– Valóban nagyon pörgős napok ezek az életemben, nagy öröm, hogy ilyen fiatalon sikerült bemutatkoznom a Ferencváros felnőtt csapatában. A debreceni meccs előtt, pénteken volt a születésnapom, nem is tudtam hazamenni a családomhoz, hiszen szombaton már utaztam Debrecenbe a nagycsapattal. Utólag egyértelműen azt mondom, hogy megérte.

– Utólag talán a szüleid sem bánják, hogy így alakult.
– Őket hívtam először a debreceni és a BKV Előre elleni mérkőzés után is, persze, mindkettőt követték, tudták, hogy játszottam. Gratuláltak, nagyon örültek és elmondták, hogy büszkék rám.

– A bajnoki után a debreceni öltözőben készült képen az látszik, hogy veled örültek a csapattársak is.
– Miután bemutatkoztam az NB I-ben, a beavatás részeként szólhattam pár szót a többiekhez, annak szólt a nagy öröm.

– Beavatás? Mesélj, hogy volt!
– Miután visszaértünk, a két csapatkapitány, Leandro és Lovrencsics Gergő jelezte Sergei Rebrovnak, hogy szólnék pár szót a csapathoz, ha már az első meccsemet játszottam az NB I-ben. Felálltam, hiszen a csapattársak mindkét oldalról arra biztattak, hogy álljak fel. Elkezdtem beszélni, eleinte csendben voltak a többiek, ám néhány szó után elkezdtek őrjöngeni, tapsolni, ezt örökítette meg az a felvétel.

– Nemzetközi öltöző a miénk, gondolom angolul beszéltél. Hogy megy?
– Persze. Ha beszélnek hozzám, szinte mindent megértek, a beszéd viszont kicsit még nehézkesebben megy, de folyamatosan tanulok.

– Az edzések mellett egyéni tanrend szerint tanulsz vagy bejársz minden nap az iskolába?
– Ugyanúgy bejárok, mint a többi osztálytársam, jelenleg 11. osztályos vagyok, 2021-ben fogok érettségizni. A foci annyiban befolyásolja a tanrendemet, hogy mivel szerencsére egyre többször hívnak a nagycsapat edzésére, mostanában nem mindig tudok bemenni az iskolába. A Fradinál foglalkozik velünk egy különtanár, előfordul, hogy vele szoktam pótolni az elmaradt anyagokat.

– Ha visszagondolsz, milyenek voltak az első edzések a nagycsapattal?
– Az első néhány edzésen nagyon izgultam, hiszen bizonyítani szerettem volna, hogy nem véletlenül lehetek ott. Aztán ahogy egyre többször hívtak, feloldódtam.

– Az U19 után mekkora váltás volt a nagycsapat, mennyire támogató ez a profi, eredménycentrikus közeg?
– Alapvetően befogadó a közeg, mindenki segítőkész, gyakran odajönnek hozzám a csapattársak, de én is bármikor bárkihez fordulhatok segítségért, ha valamit nem tudok. Az edző, Sergei Rebrov is nagyon sokat segít.

– Ki segít neked a legtöbbet?
– Csonka Andrist emelném ki. Hozzám hasonlóan fiatal játékos, akit régebbről ismerek, hiszen Székesfehérváron egy klubban fociztunk, hozzá megyek oda a legkönnyebben. Egyébként mindenki aranyos és befogadó.

– Kérlek, mesélj kicsit a kezdetekről, hogyan lettél futballista?
– Apukám alacsonyabb szinten focizott, gyerekként gyakran kijártunk a meccseire, melyek után sokszor kint maradtam vele, miatta is szerettem bele ebbe a sportágba. Ahányszor kint voltam a meccsein, egyre jobban megtetszett. Alig múltam el hatéves, amikor elvittek Fehérváron a Főnix Gold FC-hez, később onnan kerültem a Videotonhoz, majd 2015-ben a Fradihoz.

– Jelenleg ott tartunk, hogy amellett, hogy többször is a nagyokkal készülsz, rendszeresen pályára lépsz az U19-es csapatban. Mi a következő, amit futballistaként szeretnél elérni?
– Eddig is nagy álmom volt, hogy egyszer végleg odakerüljek az első csapathoz, most, hogy sikerült bemutatkoznom a kupában és az NB I-ben is, csak még motiváltabb lettem.

– A kemény munka kifizetődik – olvasható bemutatkozásod a Facebook-on. Ez a mottód?
– Igen. Hiszek benne, hogy ha valaki keményen dolgozik és mindent megtesz a sikerért, az előbb-utóbb eléri a célját. Otthon és a Fradiban is sokan mondták nekem az utóbbi napokban, hogy most kell a földön maradnom. Tudom, hogy az eddigieknek csak akkor lehet folytatása, ha még keményebben dolgozom.

Fradi.hu