Hiába volt szinte kihagyhatatlan lehetőségünk a rendes játékidő hajrájában, nem sikerült élnünk vele.

Férfi jégkorong, Erste Liga, 36. forduló
Ferencváros 2–3 (bü.) Corona Brassó
Harmadok: 1-0, 1-1, 0-1, 0-0, 0-1
Gólok: Nagy (Walls, Pavuk), Tóth Ri. (Sarcia, Tóth A.)

Arany (Pleszkán)
Rantanen, Boros – Nagy G., Walls, Pavuk
Kärmeniemi, Jászai – Tóth A., Switzer, Tóth Ri.
Hegyi, Sarcia – Perrier, Roczanov, Tóth G.
Lengyel, Farkas – Pozsár, Rafaj

Tegnaphoz képest bővebb kerettel léptünk jégre, játékra jelentkezett ugyanis két Attilánk, Pavuk és Rafaj, így egy ember híján négy sorral mehettünk a Brassó ellen. Az első harmad a miénk volt, viszonylag gyorsan sikerült megszereznünk a vezetést is, mázlis találat volt, Nagy Gergő középre szánt pakkja csúszott le botjáról a mozdulatnál, így be is csapta Tőkét és becsúszott “sunyin” a rövid alsón. Az újabb gól sem volt messze, a vasat is megcsengettük egyszer.

A második húsz percben nagyobb sebességre kapcsoltak a felek, ami több helyzetet is eredményezett, és amilyen rossz napunk volt a Titánok ellen, olyan jónak tűnt a mai, azok a “majdnemek” most velünk voltak, a Brassó kétszer is óriási vasat ütött. Mi viszont egy fantasztikus mozdulattal mattoltuk Tőkét, Sarcia küldte rá távolról a korongot, amit a hálóőr elől Tóth Richárd kanalazott el, majd az üres kapuba emelt. A szépítésre sem kellett sokat várni, egy talán túl könnyen megítélt kétperces büntetést 16 másodperc alatt használtak ki a vendégek, a buli utáni löket visszajött a palánkról, amire a sárga-kékek támadója reagált a legjobban. Lindqvist mester csapata ettől erőre kapott, ám újabb gólt nem tudtak már szerezni a szünetig, pedig még Tendler is szólózhatott. Nem mellesleg Arany is nagyokat védett.

A harmadik játékrészben gyorsan egyenlített a Corona, egy perc sem kellett nekik, utána pedig kétszer is videózniuk kellett a játékvezetőknek egy-egy akciójukat: az első egyértelműen rúgott korong volt, a másodiknál már nem volt könnyű dolguk a zebráknak, végül azonban nem adták meg azt sem, fel is zúgott a “Halacska, Halacska!” kórus a lelátón. Utóbbi eset Perrier fegyelmezetlensége után esett, emberelőnyös játék során. Ezután begőzöltek a brassóiak, előbb Peretiakin ment neki a vonalbírónak egy vélelmezett leshelyzet után, amit elengedtek, jutalma kettő plusz öt perc volt, a büntetése alatt is begyűjtöttek még két kiállítást, így a meccs utolsó(nak gondolt) hét percét hol szimpla, hol dupla fórban töltöttük. Fodor Szabolcs időt is kért, de ennek ellenére sem tudtuk kihasználni az óriási lehetőséget, egy bitang nagy felsővasig jutottunk csak…

A hosszabbításban csak az utolsó két perc ment három a három ellen, közelebb voltunk a győzelemhez, Tendleréknek nem volt helyzetük, míg nálunk Walls csinált egy nagyot magának, ám Tőke védett. Jöhetett a szétlövés, egy büntetőt sem tudtunk belőni, míg a túloldalt előbb Tranca, majd két hiba után Tendler is betalált, így a Corona vitte el a bónuszpontot. Nem érdemtelenül.

Fodor Szabolcs

Jól kezdtünk, megszereztük a vezetést, a második harmadban volt annyi helyzetünk, amennyiből meg lehetett volna nyerni a meccset, ezek nem mentek be. A speciális játék – emberelőny és -hátrány – szörnyűek voltak, a harmadik harmadban pedig már a lendület sem volt meg, sajnos ez van most.