Kubatov Gábor másfél héttel ezelőtti, az Üllői129-nek adott interjúja után most a mandiner.hu-nak nyilatkozott. A cikk anyagi, infrastrukturális kérdésekkel foglalkozó részeiből idézünk, a többit elolvashatjátok a Mandineren.

A magyar állam nagyon jó üzletet kötött ezzel az ingatlanfejlesztési projekttel. Gyakorlatilag ingyen felépült egy csodaszép és modern stadion. Ráadásul még pénzt is keresett a beruházásokon az állam. Levezetem, miért állítom ezt. Rögzítsük: minden beruházás értékének a 38 százaléka még a legkonzervatívabb számítások szerint is visszamegy adók és járulékok formájában a magyar államhoz. Az állam Kevin McCabe angol üzletembertől visszavásárolta 5 milliárd forintért az Üllői úti telket, ezzel helyreállította az eredeti állapotot. Jelzem, annak idején, 2008-ban ugyanennyit fizetett McCabe az államnak. De vissza a számokhoz. Megépült a stadion, amely 18,5 milliárd forintba került, ebből adók és járulékok formájában visszakerült az államhoz a beruházás 38 százaléka, amely megközelítőleg 7 milliárd forint. Ezután az állam eladta a stadion melletti telekrészt 5 milliárd forintért egy ingatlanfejlesztőnek. Ez azt jelenti, hogy már így volt 12 milliárd forint bevétele a magyar államnak, a kiadás pedig a stadionépítéssel és a telekvásárlással együtt 23,5 milliárdnál járt. Viszont az eladott telken megépült az új Telekom székház, amit most vett birtokba az FTC főszponzora. Ennek a beruházásnak az értéke 50 milliárd forint a sajtóban megjelent adatok alapján, ebből 19 milliárd forintos adó és járulék bevétele lett az államnak. Tehát 31 milliárd forint bevétel áll szemben 23,5 milliárd forint kiadással, így a magyar állam majdnem 8 milliárd forintot keresett azzal, hogy ezt az ingatlanfejlesztési projektet megvalósította. Foglaljuk össze röviden a lényeget: a magyar állam ingyen felépítette a Groupama Arénát és keresett még további 8 milliárd forintot. Mellékesen megjegyezném, a stadion a kezdetektől nyereségesen üzemel. Az a stadion, amelyet 2015-ben a világ legjobb újonnan épített stadionjának választottak.

A [Fradiváros] tervek szerint már idén kiírható a közbeszerzés a kivitelezésre. Európában ez lesz az első ilyen beruházás. Eleve ritka a kontinensen az, hogy ilyen sok szakosztállyal működnek klubok. Építeni fogunk a jégkorongnak, a kézilabdának, a futsalnak, a vízilabdának és az úszásnak egy jégcsarnokot, egy kézilabdacsarnokot, valamint egy uszodát. De a többi szakosztálynak is lesz helye. Közel nyolcvanezer négyzetméternyi területet építünk be. Nagyon racionális, nagyon modern épületet terveztünk. Naponta több ezer gyermek és több száz edző fog bejárni ide. 2022-re szeretnénk befejezni a projektet.

A Ferencváros csapatának bevételei javarészt piaci forrásból származnak. Attól függően, hogy a TAO-pénzeket hova számoljuk, a labdarúgó csapat szponzorációjának 90 százaléka piaci alapon történik.

Jelenleg az Európa Ligában csak néhány csapatnak kisebb a költségvetése, mint a Ferencvárosé. Nekünk 14 millió eurós (4,5 milliárd forintos) éves költségvetésünk van. Ezzel már elvárható szint, hogy bejussunk az Európa Ligába. A Bajnokok Ligájában pedig csak egy-két együttes büdzséje kisebb, mint a miénk. Szerintem a BL-hez nagyjából 20 millió eurós (6,5 milliárd forintos) éves költségvetésre van szükség. Fontos, hogy ezt a 20 milliós költségvetést nem csak egy évben kell biztosítani, hanem folyamatosan. A Rapid Wiennek éveken át volt 20 milliós a költségvetése. Nekünk most 14 milliós, de három éve még csak 9 milliós volt.

– Kubatov Gábor

(mandiner.hu)