Fiatal ukrán játékosunk beszélt arról, hogy mi a különbség Rebrov és Doll között és hogy marad-e a csapatnál.

Szeretsz Budapesten élni?
– Először egy kicsit nehéz volt: új ország, új város… de már úgy érzem akklimatizálódtam, valamint a családom is itt van, ami megkönnyíti a helyzetemet.

Vannak új barátaid a Ferencvárosnál?
– Még nincsenek közeli barátaim, de jó kapcsolatot ápolok a csapattársaimmal.

Mi volt a legfőbb szempont, amikor a Ferencvároshoz szerződtél?
– Nagyon fontos volt az, hogy játéklehetőséghez jussak. Nem játszottam a Shakhtarban, és olyan csapatot kellett találnom, ahol rendszeres játéklehetőséghez juthatok.

A feleséged beleszólt a döntésedbe, vagy egyedül határoztál a váltás mellett?
– Természetesen mindig megbeszélem vele a dolgokat, és ő azt tanácsolta, hogy mindenképpen váltanom kell, mert tudta, hogy játszanom kell a fejlődésem érdekében.

Tanulsz magyarul?
– A magyar nyelv gyönyörű, de nagyon nehéz megtanulni. Már tudok pár szót, de jelenleg még nem beszélem a nyelvet. Most inkább az angolra koncentrálok.

Milyen szavakat tudsz magyarul?
– “Jó reggelt” és a “viszontlátásra”. Most hirtelen nem is tudnék többet mondani.

Milyen különbséget észlelsz Thomas Doll és Szergej Rebrov között?
– Először is, Rebrov egy ukrán edző. Honfitársamként a dolgok így könnyebbek lettek, amikor megérkezett a csapathoz. Thomas Doll is remek edző volt, akivel jó volt a közös munka.
– A különbség az, hogy Rebrov több időt szentel a taktikai felkészítésre. A játékosok egyéni mozgásai is lényegesek, de inkább csapatszinten kell jól teljesítenünk. Bő a taktikai repertoárunk, ami számomra nagyon pozitív.

Milyen nyelven beszélsz Rebrovval?
– Amikor négyszemközt beszélgetünk, akkor oroszul (mindketten Ukrajna nyugati részéről származnak, ahol az orosz nyelv az elsődleges – a szerkesztő), de amikor a csapat előtt ad néhány jótanácsot, akkor angolul szól hozzám. Mindenkinek értenie kell, hogy mit vár tőle a pályán. Honfitársak vagyunk, de nem származik ebből semmiféle előnyöm.

A mértékadó transfermarkt adatai szerint a szerződésed az idény végén lejár a Shakhtarral. Ez igaz?
– Nem, még három éves szerződésem van a klubbal.

Szeretnéd a következő szezont is a Ferencvárosban tölteni?
– Jobban és magabiztosabbnak érzed magad, amikor játszol. Most meg tudom mutatni, hogy mit tudok, és érzem azt, hogy az edző számít rám. Ilyenkor igazi futballistának érzed magad, és minden az ellenkezőjére fordul, amikor nem érzed a bizalmat. Nem tudom még, hogy mit hoz a jövő. Szerintem a klubok egyeztetni fognak az átigazolásomról. Bízom benne, hogy minden rendben lesz.

Melyik ukrán csapathoz tudnád hasonlítani a Ferencvárost? Hova helyeznéd el a csapatot az ukrán bajnokságban?
– Ezt nehéz megmondani. Természetesen nehéz összehasonlítani a Shakhtarral, mert ők minden évben a Bajnokok Ligájában szerepelnek, és minőségi játékosaik vannak. Az viszont biztos, hogy az ukrán bajnokságban szerintem minden évben legalább a harmadik helyért versenyben lenne a Fradi. Sok hasonló képességű csapat van Magyarországon, így nagyon nehéz mérkőzéseket nyerni. Egy kiesés ellen menekülő csapat is nyerhet mérkőzést a címvédő ellen. Nehéz megjósolni a mérkőzések eredményét, és ez szerintem jó.

Beszélsz a honfitársaiddal, akik az NB I-ben szerepelnek?
– Amikor egymás elleni mérkőzésünk volt, akkor beszélgettünk, de nem ápolok közelebbi viszonyt velük.

A ferencvárosi szurkolók körében igazi közönségkedvenc lettél. Jobban érzed a drukkerek szeretét, mint Ukrajnában?
– Igazság szerint nem lehet összehasonlítani a kettőt, mert itt hazai pályán legalább 15 ezren kint vannak a mérkőzéseken, de a derbin például tele volt a stadion. Ezt teljesen másként éled meg a pályán. Sok szeretetet kapok a szurkolóktól, jól bánnak velem. Természetesen remek érzés, amikor elismerik az embert. Nagyon hálás vagyok a szurkolásukért.

Át tudtad érezni az Újpest elleni derbi súlyát?
– Természetesen! Rendkívül fontos mérkőzés volt, sok érzelemmel. A drukkereink megmutatták, hogy milyen lényeges számukra ez a mérkőzés. Az Újpest elleni találkozó a legfontosabb számukra, és nagyon fontos volt, hogy nyerjünk.

A Ferencváros egyik vezére vagy idén. Érzel emiatt magadon valamilyen plusz nyomást?
– Igen. Úgy érzem, hogy még jobban kell dolgoznom az edzéseken, hogy segíthessem a csapatot. Ez egy új dolog számomra, még nem volt ilyenben részem karrierem során. Boldog vagyok, hogy ezt is megélhettem. Remek dolog, hogy érzem a szurkolók, az edző és a csapat felől is a bizalmat.

Ki az igazi vezér az öltözőben?
– A csapatkapitány, Böde Dániel. Remek támadó, aki korábban a válogatottban is bizonyíthatott. Sokszor viccelődik, de egy igazi vezér. Igazából a csapatban sokan vannak, akiknek jó a humoruk.

Általában balszélsőt játszol a Fradiban, de a Debrecen ellen Heister kiállítása miatt balbekk voltál a találkozó nagy részében. Hogyan érezted magad abban a pozícióban?
– A legtöbbször a pozíciómban játszok, de ez egy különleges helyzet volt. Nem volt jobb és balbekk cserénk, szóval Rebrov hátrébb küldött egy sorral. Körülbelül 60 percig kellett emberhátrányban játszanunk, de a legfontosabb, hogy a csapat hasznára legyek, ezért nem volt gond, hogy ott kellett játszanom.

A piros lap miatt nem tudtátok megnyerni a találkozót?
– Azt kell mondanom, hogy 10 a 11 ellen sokkal jobban teljesítettünk. Volt néhány kontrájuk, amikből eredményesek tudtak lenni. Egyenlítenünk kellett. Ilyen szempontból vizsgálva a találkozót, a döntetlen nem rossz eredmény.

Forrás és teljes interjú: goal.com