A Dózsa csatára értékelte a meccset.

– Érthető a lelkesedése, csak halkan jegyzem meg, hogy annak idején nem nyolcezer, hanem nyolcvanezer ember tombolta végig a Stadionban az Újpest–Fradit…

– Mi most arra is büszkék lehetünk, ha nyolcezren drukkolnak nekünk az első perctől az utolsóig. Nekünk ezt is meg kell becsülnünk, mert a magyar futball jelenleg nem a sikerkorszakát éli. Most megint az a feladatunk, hogy ezt a nyolcezer újpestit újra és újra kicsaljuk a Szusza Ferenc Stadionba, és ha így játszunk, mint most vasárnap a Fradi ellen, talán egyre többen lesznek kíváncsiak ránk.

– Egyértelmű volt az Újpest sikere?

– Ez nem is kérdéses. Végig mi irányítottunk, egy percig sem fordult meg a fejemben, hogy nem mi nyerünk. Ne tartsanak nagyképűnek, ez amúgy sem jellemző rám, de már a derbi előtt tudtam, hogy nyerünk. Láttam a Fradit, és megállapíthattam velük kapcsolatban, hogy sorra megszerzik a kötelező győzelmeket, de most mi jobbak és erősebbek vagyunk, mint ők. És ez a pályán meg is látszott.

– Legutóbbi nyilatkozatában arról panaszkodott, hogy nincs igazi centere a csapatnak, s tessék, most enélkül is remek támadójátékkal rukkoltak ki.

– Nebojsa Vignjevics a találkozó előtt Dusan Vasziljevicsnek, Asmir Suljicnak, Enis Bardhinak és nekem is felhívta a figyelmemet arra, hogy lehetőség szerint állandóan változtassuk a helyünket. Így aztán rendre én is feltűntem a bal szélen, ami – ugyebár – korábban nemigen volt jellemző rám és a taktikánkra. Ezzel jól megzavartuk, összekuszáltuk a Ferencváros védelmét. Sokszor szemmel sem tudták követni a mozgásunkat. Mi megyünk, mint a golyó, és a labda sem zavar bennünket mozgás közben.

– Másodszor lőtt gólt a Fradinak. Korábban a hat-nullás győzelem során talált be a zöld-fehérek hálójába.

– Az csodálatos este volt, akkor az első gólt szereztem. Azt a fölényes sikert most nem tudtuk megismételni, pedig ezúttal is több góllal nyerhettünk volna az FTC ellen. A végén rengeteg ziccert hibáztunk, a Fradi pedig egészen egyszerűen elfáradt. Láttam, hogy zihálnak a játékosai, miként kapkodnak levegő után, sőt, Bönig, a balhátvédjük, aki engem fogott, már a huszadik perctől nem mert előre menni, és nem segítette az akciókat.

forrás: nso.hu