Bemutatjuk mai ellenfelünket, a Górnik Zabrzét.

A Górnik a sziléziai bányászvárostól, a Katowicétől nem messze található 150.000-es Zabrze csapata. A mai város területén a 13. századtól jegyeznek egy falut, Biskupicét, később Cunczindorfot. A területen hamar épült két földvár és vannak arra utaló jelek, hogy kezdetleges bányászat is folyt. A területre német családokat hívtak be, 1526-ban a környék a Habsburgok kezére került, 1645-től 21 évre visszakerült a Vasa-ház kezébe, majd 1666-tól Poroszország része volt. 1774 megalapították a mai város alapjának számító Dorotheendorfot, majd 14 évvel később szenet találtak.

A következő évszázad így a bányászat és ipar fejlődéséről szólt. Szénbányák, acélművek épültek, vasút érkezett a 19. században. 1845-ben elindult a vasút, 1856-ban megépült az első kórház, hamar acélmű és síküveggyár is épült [ha machine utazik jövő héten, biztosan otthon érzi majd magát…], 1897-ben pedig elkészült az első erőmű.

Zabrze – 1910

A századforduló után a település (az ekkor 70.000-es nagyfalu neve már Zabrze) 1915-ben felveszi Hindenburg nevét, 1921-ben a település többsége (58%-a) a Németországban maradásra szavaz. Amikor Felső-Sziléziát ugyanebben az évben kettéosztották, akkor Zabrzét is – egyik fele Lengyelországhoz, a másik pedig Németországhoz tartozott. Hindenburg 1922 német várossá lett, azonnal a térség második legnagyobbja Breslau/Wroclaw után.

A településen előbb a kommunisták nyertek 1924-ben, polgármesterük a várost Leninburgra kívánta átnevezni. 9 évvel később viszont már a nácik nyertek, 1945-ig Max Fillusch, náci politikus volt a polgármester. A helyi lengyelek a náci hatalomátvételig aktív társadalmi életet éltek, sportklubjaik is voltak, de életük 1933 után egyre inkább ellehetetlenedett. 1938-ban a város 60 évvel korábban épült zsinagógáját felgyújtották.

1940-ben a katyni vérengzések részeként a szovjetek számos helyi rendőrt kivégeztek. A németek a szénbányában három kényszermunkatábort létesítettek, és egy Auschwitzhoz kapcsolódó koncentrációs tábor is létesült ott. 1945-ben bevonult a Vörös Hadsereg, a helyi németségből száz embert kivégeztek.

A városa a Potsdami Megállapodás szerint visszakerült Lengyelországhoz, a kitelepített és elhunyt németeket a szovjetek által megszállt lengyel területekről elmenekülő lakosság pótolta. A világháború kezdetén 130 ezres város 1946-ban 104 ezres, míg négy évvel később (néhány környékbeli települést becsatolva) már 170 ezres lett.

1971-ben egy bányászkatasztrófában 18 ember veszti életét, a bánya jó része az évtized végére be is zárt. A mindig erősen balos lakosság ekkoriban 200 ezer feletti, a rendszerváltás óta folyamatosan csökken azonban.

A ’70-es években bezárt Ludwik szénbánya

Zabrze a GZM Metropolis nyugati vége, amelyet mi nagy Katowicének mondanánk, ez egy 2 milliós egybenőtt városi terület. A város 550 kilométerre van Budapesttől, az utazóknak ismét csak azt ajánljuk Enschede után, hogy ha nem érdeklik a bányamúzeumok vagy a haditechnika (egy ilyen múzeum is van a városban), az inkább máshol turistáskodjon.

A Górnik Zabrzét, azaz a Zabrzei Bányászt 1948-ban alakították, több helyi klubot összevonva, ezek egyikének, a Pogonnak a helyét vette át a harmadosztályban, 1950-ben jutottak fel a másod-, 1955-ben pedig az első osztályba.

A csapat otthona 1934-ben épült, Adolf-Hitler-Kampfbahn néven, egészen 1946-ig (!) ez volt a neve. A nézőcsúcsot az 1957-es év hozta el, nem véletlenül – a Górnik megszerezte első bajnoki címét, a stadionjuk későbbi névadójának, Ernest Pohlnak a vezérletével. A vezetőedző az az Opata Zoltán volt, aki tíz évvel korábban a Fradit is irányította rövid ideig. Opata a Górnik hat magyar edzője közül az első volt és nem az utolsó Fradi-kötődésű.

Opata Zoltán

Az 1957-es csapat

A következő 15 évben minden szezonban dobogón végeztek, 1959-ben, 1961-ben, 1963-ban, 1964-ben, 1965-ben, 1966-ban és 1967-ben is bajnokok lettek, míg 1968 és 1972 közt öt kupát nyertek, az 1971-es és 1972-es bajnoki címek mellett. Az 1959-es szezonban Steiner János volt az edző, aki három lengyel klubbal lett bajnok, míg egy évvel később 52 éves korában el nem hunyt vakbélgyulladásban. A következő magyar edző Farsang Ferenc volt, aki 1964-ben és ‘65-ben is bajnok lett a klubbal. Farsang pár évvel korábban még egy magyar Bányász, a Tatabánya focistája volt, a hetvenes években három évig az ETO-t irányította.

A BEK-ben 1967-ig csak selejtezős sikereik voltak, két osztrák (Austria, LASK) csapat ellen és egyszer verték az első körben a kelet-német Vorwarts Berlint. 1967-ben két kört is mentek a Djurgarden és a Dinamo Kijev ellen, a negyeddöntőben a későbbi győztes Manchester United volt a végállomás (0-2, 1-0). Ekkor már Kalocsay Géza volt a Zabrze edzője. Kalocsay az 1940-41-es szezonban a Fradiban játszott, a Zabrzetől távozva a Fradiban dolgozott egy szezont 1970-ben. A lengyelektől mulatós életmódja miatt kellett távozzon.

Kalocsay Géza

1968-ban nem indultak el a KEK-ben a cseh bevonulás utáni sportdiplomáciai viták miatt (a BEK-ben mi sem…). 1969-ben már nem Kalocsay volt az edző, hanem Michal Matyas, amikor a klub elérte a legnagyobb sikerét és KEK-döntőbe jutott. Az út kifejezetten nehéznek volt mondható: az Olimpiakosz (2-2, 5-0) akkor még kötelező továbbjutásnak számított, de a Rangers (3-1, 3-1), a Levszki (2-3, 2-1) és az AS Roma (1-1, 2-2, 1-1 [pénzfeldobás után!]) már nem. A döntőt mindössze 8.000 néző előtt, nagy esőben, a Práterben rendezték a Manchester City ellen, 2-0-ás első félidő után 2-1 lett a végeredmény.

A következő szezonban egy újabb magyar, a dózsás Szusza Ferenc lett az edzőjük, vele a KEK-ben az Aalborgon (1-0, 8-1) és a Göztepén (1-0, 3-0) túljutottak, a nyolc közt azonban az egy évvel korábbi döntős ellenfél ellen estek ki, három meccsen (2-0, 0-2, 1-3). Ebben a szezonban mentek egy körnél többet utoljára. Az utolsó magyar edző a Górniknál Szűcs Gyula volt, a szintén dózsás szakember mindössze néhány hónapot töltött a klubnál 1972 második felében.

Az 1977-78-as szezonban először esett meg velük az a csúfság, hogy kiessenek az élvonalból. Bár egy évvel később már visszajutottak, a nyolcvanas éveket középcsapatként kezdték. A klub második aranykora az 1985-88 közti időszak volt, amikor négyszer nyertek bajnoki címet sorozatban, többek közt az NBI-ből is ismerős Robert Warzycha hathatós közreműködésével. Az 1987-88-as bajnoki cím volt eddigi utolsó, tízedik bajnoki diadaluk.

A ’80-as években

A nemzetközi kupákban nem sok sikere volt a klubnak, 1971 óta 19 párharcban vettek részt, továbbjutni csak a Sliema Wanderers (1972 / 5-0, 5-0), a Haka (1977 / 5-3, 0-0), a Döme-féle Olimpiakosz (1987 / 1-1, 2-1), a Jeunesse Esche (1988 / 3-0, 4-1), a Shamrock Rovers (1994 / 7-0, 1-0) és Zaria Balti (2018 / 1-0, 1-1) ellen tudtak, ebben az évezredben a moldávok elleni az egyetlen sikerük.

A bajnokságban a kilencvenes évek elején még rendre dobogóközelben voltak, az 1993-94-ben éppen hogy lemaradtak a bajnoki címről, de innen a következő harminc évben csak egyszer végeztek az ötödiknél jobb helyen, a 2017-18-as szezonban negyedikek lettek, miközben kétszer, a 2009-10-es és a 2016-17-es szezonban 1-1 évet a másodosztályban töltöttek.

Közben egyszer, 2000-ben az ausztriai Heiligenkreuzban ellenünk is játszottak egy edzőmeccset, Rob Kornél duplájával 2-1-re nyertünk. Talán Kornél sem haragszik meg, ha megjegyezzük, talán duplájánál is érdekesebb Fradi-történetileg, hogy ez volt Gera Zoli első valódi Fradi-meccse egy gödi bemelegítés után.

Fradi – Górnik

2021-ben a lengyel születésű, de német válogatott Lukas Podolski a klubhoz igazolt, az elmúlt szezon végén vonult vissza, miután előbb egy német biztosítási cég 8%-nyi részvényét vette meg, majd a szezon végén az önkormányzat 86%-os pakettjét vásárolta meg. Ez a szezon hozta a legjobb szereplésüket az 1993-94-es évad óta, a bajnokságban négy ponttal a bajnok Poznan mögött, a Jagellioniát több győzelemmel megelőzve másodikok lettek. A szezonban történetük hetedik kupagyőzelmét is kiharcolták, többek közt a Lechia Gdanskot, a bajnok Lech Poznant, a döntőben pedig 2-0-ra a Baráth-féle Rakówot legyőzve.

Lukas Podolski

A 2025-26-os szezonnak már a mai edzőjükkel, a szlovák Michal Gasparíkkal vágtak neki, aki Nagyszombatról érkezett a bányászvárosba, igazi kupaspecialista, a Szpartakkal is nyert három tót kupát. 2011-ben játékosként is megfordult a klubnál.

Az elmúlt tíz évben 7 millió eurót költöttek igazolásokra (ebből 4.1 milliót idén és tavaly) és 35 millióért értékesítettek (ebből 16 millióért az elmúlt bő egy évben). A nyári legnagyobb távozójuk a cseh támadóközéppályás Lukas Ambros, akiért 5 milliót fizetett az Anderlecht. A Slaviával a 21 éves tehetség Wiktor Nowakot elcserélték Erik Prekopra (az egyszeres szlovák válogatottat a prágaiak tavaly nyáron 3 millió euróért igazolták az Ostravától) és a tavaszt már a lengyeleknél kölcsönben töltő Ondrej Zmrzlyre, valamint 900 ezer euróra. Érkezett még Bruno Durdov (18 éves horvát tehetség) Splitből, míg a távozó cseh védekezőközéppályásért, Patrik Hellebrandért a Kielce 1.5 millió eurót pengetett ki.

A Górnik 4-3-3-ban / 4-1-4-1-ben játszik, a csapat elsőszámú kapusa a német Schulze, előtte a tapasztalt bekkpárnak, a spanyol Josemának és Rafal Janeckinek fix a helye, mellettük jobbra a cseh Michal Sacek, balra a szlovén Erik Janza helye biztos. Előttük az amerikai Maxilimian Dietz a szűrő, a két nyolcas poszton alighanem a cseh Lukas Sadilek és Kacper Urbanski játszhat. Centerben a már említett, Slaviától érkezett Prekopra számít Gasparík, a jobbszélen a fiatal francia, Ikia Dimi, a balon az ukrán Makszim Hlan kezdhet.

A Górnik otthona

2011 óta újjáépítik a korábbi „Hitler-arénát” – mai nevén Ernest Pohl stadion -, a végcél szerint 31.000-es lesz, jelenleg 28 ezres. A Górnik tábora a Torcida nevet használja. Komoly tábor. Nagy létszámban utaznak, koreó, pirotechnika megy ezerrel. A zabrzei Torcida a nevét a Hajduk Split híres táborától kölcsönözte. A két csoport 2016 óta hivatalos barátságot ápol, és rendszeresen megjelennek egymás mérkőzésein. A Górnik szurkolói a Wisłoka Dębica táborával, valamint a Schalke egyes csoportjaival is kapcsolatban állnak. Törökországban verekedtek is, a török rendőrök el akarták venni egy molinójukat, amit pofozkodás követett – az európai szövetség ezt 50 ezer eurós büntetéssel és egy figyelmeztetéssel jutalmazta, egy idegenbeli kupamérkőzésre megtiltotta a Górniknak a vendégjegyek értékesítését. A büntetést két év próbaidőre felfüggesztették, a lengyel tábor tehát itt lehet Budapesten, egy újabb incidens viszont életbe léptetheti a tilalmat. Na nem mintha nagyon érdekelné őket: a Fener elleni hazai meccsen (ami nyolc év után az első nemzetközi meccsük volt és természetesen telt ház várta a csapatokat) a bírónak pirotechnika miatt félbe kellett szakítani a meccset. Emiatt az UEFA komoly pénzbüntetést, valamint a déli lelátó teljes lezárását rendelte el, ezt már nem felfüggesztve, szóval ellenünk nem garantált a telt ház, de a lengyelek még próbálkoznak, hogy gyerekekkel, családokkal feltölthessék a szurkolói szektorokat. Budapesten várhatóan hangos, feltűnő és a közelség miatt népes vendégtábor jelenik meg. Mozgalmas pillanatokat a stadionban és az utcán is könnyen hozhat a meccs. A lengyel–magyar barátság valódi és erős kapocs, de a futballtáborok saját viszonyrendszer szerint működnek. Lengyel és magyar két jó barát, de a Dózsa az Dózsa. A Szusza-szál és az újpesti szimpátia külön feszültséget adhat az estének. [Köszi, zadir!]