Férfi kéziseink szélsője megszerezte 500. gólját a Fradiban.
– Vasárnap a Bajnokok Ligája-győzelemre is esélyes Veszprém HC ellen parádés első félidőt játszottatok, a másodikra viszont úgy tűnt, elfogyott a csapat. Milyen volt belülről ez a találkozó?
– Amíg bírtuk a tempót, addig szerintem nagyon jól teljesítettünk. Szerintem ez igaz az egész első félidőre, tudtunk gyors gólokat szerezni, ami nagyon fontos volt. A második félidőre már egy egészen másik Veszprém jött ki, más hőfokon kézilabdáztak, főleg védekezésben, kijött a különbség. Nagyszerű csapatuk van, sokra hivatottak, de az első félidőben látottakra mi is építhetünk, csak jobban be kell osztanunk az erőnket. Nem is feltétlenül a szegedi találkozóra gondolok most, de jövő héten a NEKA ellen már mindenképpen két pontot akarunk szerezni, és ehhez hatvan percig magas szinten kell játszanunk.– Bár még van két találkozónk idén, kimondhatjuk, hogy kitűnő az őszi mérlegünk. Milyennek ítéled meg az elmúlt három hónapot?
– Az első meccsen a Komlón elszenvedett vereség még mindig nagyon fájó, de a többivel teljes mértékben elégedett vagyok. Többnyire jól játszottunk, és ami a legfontosabb, hoztuk is az eredményeket. Az eleje miatt kis hiányérzet van bennem, de összességében nem lehet okunk a panaszra. Tavasszal kulcskérdés lesz, hogy az idegenbeli rangadókon jól teljesítsünk. Azokon fog múlni, hogy végül sikeres lesz-e a szezonunk.– A múlt héten megszerezted az 500. gólodat a Fradiban. Számítottál arra, hogy már ennyiszer betaláltál zöld-fehérben?
– Ez tényleg nagy szám, eddig nem is gondoltam bele. Nem szoktam számon tartani a szerzett gólokat, de ez most tényleg nagy dolog, valami olyasmi, ami maradandó lehet. Nagyon örülök neki, és természetesen azért szeretnék még jó sokat hozzátenni.– Több mint 6 éve a Fradi játékosa vagy, ennél hosszabb időt csak Csurgón töltöttél az utánpótláséveket is beleszámítva. Mit jelent számodra a klub?
– Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen hosszú ideje itt lehetek, és annak is, hogy évről évre megegyeznek a céljaink a Fradival. Teljes mértékben itthon érzem magam, és remélem, még jó pár évig itt lehetek. Bízom benne, hogy minden ugyanígy folytatódik, és a csapattal együtt jobbak és jobbak leszünk.– Testvéred, Anikó visszavonulása után is az FTC kötelékében maradt, és a szakosztály utánpótlásában helyezkedett el. Mennyit beszélgettek kézilabdáról?
– Nem szoktunk együtt nagyon belemenni a szakmába, ő már vissza is vonult az aktív játéktól, de ha valami véletlenül felmerül, azt persze megbeszéljük. Találkozni nyilván sokat találkozunk, akár itt a Fradiban is, meg persze igyekszem minél gyakrabban meglátogatni őt és az unokaöcsémet.– Mondhatjuk, hogy a mostani a legerősebb Fradi, amelyben játszol? Vagy ezt még korai kijelenteni?
– Ezt nehéz még kijelenteni szerintem, de természetesen úgy gondolom, hogy erősek vagyunk. Szeretnénk elérni a harmadik helyet, és ennek most van a leginkább realitása az őszi szezont tekintve. Ha így haladunk, képesek lehetünk rá, nagyon fontos, hogy elkerüljenek minket a sérülések és a betegségek. Azon leszünk, hogy az évad végére elérjük a céljainkat!
