Endi azt is elmesélte, hogy mi az, amit nehezen tud most kezelni.
– Hogyan tekintesz vissza a mögöttünk hagyott Európa-bajnokságra, főleg a skótok elleni drámai győzelemre?
– Az, hogy ez az utolsó mérkőzés a skótok ellen így alakult, az mindenért kárpótolt, ami történt velem az azt megelőző három-négy hónapban. Ez egy olyan élmény volt, ami brutális. Azt gondolom, hogy minden focista, aki elkezd játszani, ezt szeretné átélni, főleg, amikor a saját nemzetedért játszhatsz és együtt énekeled a szurkolókkal a Himnuszt, az elmondhatatlan érzés.– A kontinenstorna után sikerült kikapcsolódni valamennyire?
– Nem igazán volt alkalmam pihenni, ez a hat nap, amit kaptam, nem volt túl sok. Összességében egy hónapot voltunk külön a családtól, azt gondolom, hogy futballistaként ez a legnehezebb. A kisfiam nem beszél velem, amióta eljöttem, haragszik rám. Nyilván, ezeket a dolgokat nehéz kezelni, de ez az életünk.– Pár napja tart már a második nyári edzőtáborunk. Milyennek látod eddig a munkát?
– Nagyon intenzívek az edzések, nagyon sok új szabályt és információt kell befogadnunk, amik segíteni fogják a csapatot, hogy azt egy irányba terelje és még inkább összehozza azt és valóban, ezáltal egy jóval egységesebb társaság alakulhat ki.– Nagyon hosszú, olykor a két órát is bőven meghaladó edzéseket vezényel nektek Pascal Jansen vezetőedző…
– Fizikálisan erősek az edzések és a legapróbb részletekre is figyelünk, ezért is hosszúak a tréningek, de én azt mondom, hogy inkább térjünk ki minden részletre, és akkor legyen mindenkinek tiszta minden. Azonban most még valóban az alapozás közepén járunk, az edzőmeccseken nem feltétlenül úgy jönnek ki az eredmények, hiszen sokat edzünk és azért a lábakban sok kilométer gyűlik össze már a mérkőzéseket megelőzően is.
