A belgiumi VB-n nem szereztek olimpiai kvótát clubunk tornászai, de még lesz rá lehetőségük.
Kovács Zsófia és Székely Zója között dől el a magyar női tornászok nem névre szóló párizsi olimpiai kvótája. „Két hölgy van, aki reálisan szóba jöhet. Ha Kovács Zsófia százszázalékos, akkor az eddigi eredményessége miatt neki nagyon nagy sansza van, de nagyban függ majd a rehabilitációjától, és attól, hogyan tud visszatérni. Székely Zójának is startra készen kell állnia, kettejük között az dönt majd, ki mennyire lesz versenykész állapotban” – nyilatkozta Altorjai Sándor, a magyar szövetség főtitkára az M4 Sport hétfő esti Nemzeti Sporthíradójában.
A Székely Zója, Mayer Gréta, Czifra Bettina Lili, Bácskay Csenge, Szilágyi Nikolett összeállítású magyar csapat a 15. helyen végzett 153.563 ponttal, ez azt jelenti, hogy Magyarország egy egyéni indulási jogot kapott a jövő évi párizsi olimpiára (ez a kvóta nem névszerinti). A kvalifikációs szabályzat szerint Czifra Bettina Lili is ott lehet a francia fővárosban. Az elsőéves felnőtt tornász végzett a magyarok közül a legelőkelőbb helyen az egyéni összetettben, 33. lett 51.365 ponttal, de az olimpiai kvalifikációs szabályok szerint előle „kiesnek” azok a versenyzők, akik már rendelkeznek kvótával, így végül – ezt figyelembe véve – lehet olimpiai résztvevő. A szabályzat szerint ugyanis a nőknél 14-en (nemzetenként egy fő) lettek olimpikonok, akik – csapat tagjaként – még nem harcolták ki azt, hogy ott legyenek a francia fővárosban. Székely Zója egyébként egy tizeddel maradt le Czifra mögött (34. hely, 51.265 pont), de a szabályzat miatt – egy nemzet, egy fő – nem kaphatott olimpiai indulási jogot.
Draskóczy Imre, szövetségi kapitány
Nagyon-nagyon büszke vagyok a lányokra, mindent megtettek, kiegyensúlyozottan versenyeztek, nem rajtuk múlt, összeforrott, szép csapatmunkát mutattak be, úgyhogy ennek köszönhető a 15. hely. Szinte biztosra mondhatjuk, hogy legjobb tornászunkkal, Kovács Zsófival a csapat kijutása is meg lehetett volna az olimpiára. Persze volna nincs a sportban… A realitás az, hogy van két kvótánk, egy Czifra Lilinek az összetett alapján és egy név nélküli az országnak. Ennek nagyon örülünk, ráadásul megdupláztuk a kvóták számát az előző olimpiai ciklushoz képest, hiszen akkor egy női tornász volt kint, most pedig már ketten biztosan utaznak. Ez mindenképpen előremutató, mint ahogy a csapat teljesítménye is, pontszámilag és minden tekintetben nagyot léptünk előre. Természetesen Zsófi hiányát nem tudtuk pótolni, mindenféleképpen hiányzott nekünk, de a lányok ennek ellenére kitettek magukért, és példaértékűen szerepeltek.
A férfiak egyéni összetett versenyén a magyar csapatban ott volt az FTC-Telekom versenyzője, Balázs Krisztián is. Ifjúsági olimpiai és junior Európa-bajnok tornászunk mind a hat szeren szerepelt, a legjobb eredményt korláton érte el, ahol 13.833 pontot kapott a gyakorlatára. Legerősebb szerén, a nyújtón hiába lett a legjobb magyar 12.533 ponttal, nem jutott döntőbe. Csakúgy, mint a magyar csapat, amely összesítésben a 20. helyen végzett, így nem jutott be a 12 csapatos fináléba, ezzel pedig nem szerzett olimpiai kvótát. Ugyanakkor a jövő évi Világkupákon és az Európa-bajnokságon még tovább lehet majd harcolni az olimpiai kvalifikációért.
Kovács István, szövetségi kapitány
Nehezen, nagyon nehezen találom a szavakat… Nem könnyű bármit is mondani. A fiúk el voltak keseredve, sírtak. Nyújtón 41 pontot tudunk csinálni, és azzal ott lettünk volna a 12-ben. Olyan elemeket rontottak, például a Kacsovot, amelyet nem szoktak, nem is értem. Az első szernél már tudtam, hogy elúszott minden, mert az nem fér bele, hogy három rontott gyakorlat maradjon bent, hiszen itt tizedeken múlnak a helyezések, és 4-5 pont csakúgy elment. Ez akármelyik nemzet csapatát lenullázta volna. Megmondom őszintén, nem tudom, mi történt, hiszen soha nem hibáztak ilyen elemekben. Lassúak is voltak, de szerencsére utána elkapták a fonalat. A melegítésnél rendben volt minden, meg az itteni edzéseken is, ahogy odamentek az első szerhez, a nyújtóhoz, ott valami történt. Az rendben, hogy egy ember hibázik, de hogy mind a négyen… Csak azt tudom mondani, hogy nem tudom. Talán megilletődtek, mert jól felkészültek, az egész felkészülés alatt nem volt annyi hiba nyújtón, mint most. Nagyon sajnálom a fiúkat.
