Az ifjabb és az idősebb Krisztiánt is kérdezték az Eintracht Frankfurthoz történő aláírásról – a szerződésről is előkerültek sajtóinformációk.
ifj. Lisztes Krisztián:
– Jó úton halad, hiszen tizenhárom NB I-es mérkőzésén hét gólt szerzett, ráadásul olyan fontos meccseken, mint a Fehérvár elleni, vagy éppen az ősi rivális újpestiek otthonában. Így tervezte?
– A gólokat nem lehet eltervezni, ám igenis készültem rá, amint megkapom a lehetőséget, élni akarok vele. Nem szeretném, ha egy-két évig kiegészítő ember lennék. Sztanyiszlav Csercseszov aztán megadta a lehetőséget, én pedig igyekeztem a lehető legtöbbet kihozni magamból. Eleinte furcsa volt a felnőttcsapat öltözőjében ülni, ám mostanra teljes értékű harcosnak érzem magam.– Különös érzés lehet, amikor tizenötezer ferencvárosi énekli a nevét a lelátón, holott még csupán tizennyolc esztendős. Nehezen birkózott meg ezzel a teherrel?
– Próbáltam kiélvezni minden percét a játéknak. Ha a nevemet kiabálták, még rátettem egy lapáttal. Mindig is futballistának készültem, tudtam, ha én is magasra szeretnék jutni, az nem megy nyomás nélkül. Ebből a szempontból szerencsés alkat vagyok, mondhatom, jól veszem az akadályokat.– Jövő nyáron Németországba költözik, és az Eintracht Frankfurt futballistája lesz. Nem tart a kihívástól? Nem érzi túl korainak a Bundesligát?
– Ha korainak éreznénk – mármint én és apu –, nem vágtunk volna bele. Most még csak a Ferencvárosra koncentrálok, szeretnék minél többet pályán lenni, újabb gólokat szerezni, gólpasszokat adni, mondjuk úgy, a jövő nyár még messze van… Addig rengeteg feladatom van. Nem foglalkozom még azzal, mi lesz Frankfurtban, mi lesz, ha eljön a költözés ideje. Most a napi feladataimra koncentrálok, a hétvégén Nagyecseden Magyar Kupa-mérkőzés vár ránk, jövő héten pedig már az Európa Konferencia Ligában kezdjük el a csoportkörös szereplésünket. Jóformán időm sincs a jövőn gondolkodni, de talán így a legjobb…
id. Lisztes Krisztián:
Fontosnak tartottam, hogy ferencvárosi játékosként szerződjön külföldre. Több okból is: örülök, ha egykori klubom anyagilag jól jár a transzferrel. De vannak egyéb tényezők is. Noha a kisfiam ragyogó alapokat kapott a Mészöly Focisuli gyerekfutballistájaként, tudtam, hogy idő kérdése az előrelépés. A saját bőrömön tapasztaltam, milyen egykori ferencvárosi játékosként visszatérni az Üllői útra, milyen úgy pályára lépni a válogatottban, remélem, ezt Krisz is megélheti. Nem akartam erőszakosan beavatkozni a fiam karrierjébe. Amikor még a tavasszal jártam Brémában, találkoztam Frank Baumann-nal, korábbi csapattársammal, semmiből sem állt volna beajánlani a fiamat: nézzétek már meg, hozzátok ide, adjatok esélyt neki – nem, ezt okvetlen el akartam kerülni. Frank amúgy említette, hogy ismerik a gyereket, látják, hogy fejlődik, de nem erőltettem a témát, úgy gondoltam, az az igazi, ha egy klub kinézi magának, pénzt áldoz érte, és valóban őt szeretné megszerezni. Ez pedig az Eintracht Frankfurt volt, és nem miattam született meg az egyezség.
Bővebben: NSO
Az átigazolásról a Rangadó is cikkezett:
A múlt héten értékesített Lisztes Krisztián esetében szintén 4 millió eurós transzferdíjat írnak. Ez az az összeg, ami a szerződés aláírása után hamarosan a Fradi számláján landolhat. Ugyanakkor ez a summa további bónuszokkal emelkedhet a jövőben, hogy mást ne mondjunk, információnk szerint az alapdíjon felül a Frankfurt már idén ősszel és jövő tavasszal is Lisztes minden egyes NB I-es vagy Konferencia Ligás pályára lépése után fizet a Fradinak egy adott összeget. Hovatovább ez a 4 millió eurós transzferdíj egy esetleges továbbértékesítéssel akár meg is duplázódhat a következő években, sőt mindent figyelembe véve két és félszeresére, 10,9 millió euróra is nőhet, persze ezzel az üzlet bevételének nagyobbik fele minden bizonnyal már az elkövetkező pénzügyi évek költségvetését gyarapítja.
