Grzelak büszke volt a játékosaira.

Minden meccsnek megvan a maga pszichológiája, 2-0-ig jól kontrolláltuk a meccset, nem éreztem, hogy a Fehérvárnak nagy lehetősége lenne gólt szerezni. Aztán pattogott a labda a tizenhatosunkon, ebből szereztek egy gólt – ez természetesen lélektanilag fontos volt a hazaiak számára. Ilyenkor még inkább elkezdenek hinni, a második félidő is optimálisan folytatódott számukra. Egy szögletből gólt szereztek, ez egy szögletnél sajnos előfordulhat, nem sikerült megfelelően levédekezni. Majd a harmadik gólnál már úgy nézett ki, hogy fordul a kocka. De éreztem a csapatban még akkor is, hogy van még annyi bennünk, hogy vissza tudjunk jönni. A cserék nagyon jól szálltak be, hozzátették a magukét. De az egész csapat jól reagált, hittek benne. Biztosan fáradtak, hisz csütörtökön is meccset játszottunk, ennek ellenére kipréselték magukból a győzelmet. Nem csak egy emberen, Abu Fanin múlik az, hogy visszajöttünk a meccsbe. Ő egy nagyszerű játékos, örültünk, hogy tudta vállalni a játékot, picit többet is játszott a tervezettnél. Ő egy kiemelkedő játékos, tette a dolgát. De a többiek is nagyon fontosak voltak ahhoz, hogy megfordítsuk a meccset, hisz kellenek a társak, akik érkeznek az indításokra, szabadrúgásokra. Amikor egy játékos kockázatosabban, a labdát veszélyesen kihozva a védekezőharmadból próbál játszani, akkor előfordul a labdaszerzés. Az a kérdés, hogy erre hogy reagálunk, erre is fel kell készülni. Van olyan, hogy túljár az ellenfél az eszünkön. De továbbra is a labdát megjátszva próbáljuk kihozni onnan a labdát, hiszünk abban, hogy ez a célravezető, megvannak ehhez a játékosaink. A hiba benne van a játékban, a kérdés az, hogy reagálunk arra. 2-3-nál az volt a fejünkben, hogy cserélni kell, hisz nyerni akarunk, hála Istennek ez be is jött, hisz kulcsszerepet játszottak a gólokban. Fradi edzőnek lenni mindig jó, sokan szeretnének is azok lenni. Egy győzelem után persze még jobb. A játékosoknál azt szeretnénk elérni, hogy kollektíven, csapatként játszanak. Ezt szeretnénk viszontlátni a meccseken, ezen dolgozunk. Szerintem egy-két lépést már tettünk, de ez egy hosszú út.

– Máté Csaba

Rosszul kezdtük a mérkőzést, 12 perc után egy felesleges labdavesztés után gólt kaptunk. Gyorsan jött a szabadrúgás is, kétgólos hátrányban sokan szétestek volna, de mi erősek vagyunk mentálisan és vissza tudtunk jönni a meccsbe. Jókor szépítettünk a szünet előtt, majd “all in”-t mondtunk a szünetben, letámadtunk, nyomás alá helyeztük őket és fordítani tudtunk! 3-2 után viszont három gólt is kaptunk, ez nyilvánvalóan nem jó, ki kell elemeznünk, hogy miben hibáztunk. Büszke vagyok a játékosokra az eredmény ellenére is, mert az utolsó pillanatig küzdöttek. Két erős csapat ellen kezdtük a bajnokságot, sajnos pontot nem sikerült szereznünk, de nem szabad ujjal mutogatni egy-egy játékosra, igazi csapatként viselkedtünk eddig is, ezután is együtt haladunk tovább és készülünk a jövő heti feladatra. Ha úgy tudunk játszani folyamatosan, mint az első félidő végén és a második elején, akkor sok jó meccsünk lehet ebben a szezonban. Viszont öt gólt nem engedhetünk meg senkinek, főleg hazai pályán. Fontos számomra, hogy a pályán történtek összhangban legyenek a lelátói történésekkel. Örülök, hogy a szurkolók mögöttünk álltak és voltak olyan momentumai a meccsnek, amikor a csapat rá is szolgált a biztatásra.

– Bartosz Grzelak