Adnan azt is elmondta, miben hasonlít egymásra Csercseszov és Rebrov.
– Még Budapesten?
– Éppen pakolunk. A vasárnapi, Mezőkövesd elleni mérkőzés és az azt követő ünneplés után egy-két napot még a városban maradtunk, hogy összekészítsünk mindent. De este berakom az összes csomagot az autóba, és hazaindulunk a családdal Boszniába.– Lejárt a szerződése: szomorú, csalódott, hogy a Ferencváros nem marasztalta?
– Inkább szomorú. Persze a futball ilyen, napról napra, hétről hétre változik a helyzet, néha úgy alakul minden, ahogy az ember eltervezi, ahogy szeretné, máskor nem… Most elváltak az útjaink Fradival, de semmi rosszat sem mondhatok a klubra – sőt! Csakis jó élményeket viszek magammal! Három év alatt nyertem három bajnoki aranyat, szerepeltem a Bajnokok Ligája, majd az Európa Liga csoportkörében. Barátokat szereztem, jól éreztem magam a Ferencvárosnál, de ez a fejezet most lezárult az életemben.– Leültek beszélgetni a klub vezetőivel a folytatásról, vagy egyértelmű volt, hogy távozik?
– Konkrét ajánlatot nem kaptam a klubtól. Úgy érezték, a szerződésem lejártával nem tartanak tovább igényt rám.– Meglepődött?
– Valahol éreztem, hogy váltás lehet a vége, de titkon bíztam benne, hogy leülünk beszélgetni, és sikerül egymás tenyerébe csapni. Csakhogy miután a klub kivárt, nem kért időpontot a beszélgetésre, gondoltam, ebből sok jó már aligha lesz. Felkészültem a döntésre.– Amikor megérkezett a Népligetbe, gondolta, hogy ennyi sikerben lehet része?
– Az első meccset a Fradiban a svéd Djurgarden ellen játszottam, hazai pályán kettő nullára győztünk, csakhogy a koronavírus miatt üres stadionban kellett futballoznunk. Szerhij Rebrov több helyen változtatott az idény első, MTK elleni meccséhez képest, rajtam kívül a másik új szerzemény, Myrto Uzuni is a kezdőben kapott helyet.– Kőkemény selejtezősorozat volt, nemde?
– A svéd bajnok után következett a skót Celtic, a horvát Dinamo Zagreb, a rájátszásban pedig a norvég Molde, meg kellett izzadnunk a csoportkörbe jutásért. Rögtön első magyarországi idényemben a Bajnokok Ligájában szerepelhettem, a Barcelona, a Juventus és a Dinamo Kijev elleni meccsek felejthetetlenek maradnak.– Erre a legbüszkébb?
– Az élre talán a három bajnoki cím és a legutóbbi Európa Liga-szereplésünk kívánkozik, amikor is megnyertük a csoportunkat. A Trabzonspor, a Monaco és a Crvena Zvezda mind nagy klub, mégis magunk mögé utasítottuk őket.– Szerhij Rebrov vagy Sztanyiszlav Csercseszov a keményebb edző?
– Nem lehet összehasonlítani őket. Sokfelől hallottam, mennyire hasonló két karakter, ám az öltözőben ég és föld a két személyiség. Szerhij Rebrovnál alaposabb edzővel sohasem dolgoztam még, a legapróbb részletig kidolgozott mindent, kinek hova kell állnia az adott szituációban – centiméter pontossággal. Sztanyiszlav Csercseszov is alapos tréner, nála is fontos a taktika, de ő sokkal közvetlenebb a játékosokkal, teljesen másként kommunikál, mint az elődje. Ami közös bennük, mindketten sikerre vezették a Ferencvárost!– Irány Bosznia, utána valamelyik tengerpart?
– Néhány napot szeretnék pihenni. Otthon maradunk egy ideig, de miután ajánlataim már most is vannak, nem tudom, miként alakul a jövőm. Kapkodni nem szeretnék, jó lesz kicsit átgondolni, hogyan, merre tovább.– Igaz, hogy Szaúd-Arábiába máris mehetne?
– Van megkeresésem. Harmincesztendős leszek szeptemberben, belső védőként a legjobb korban vagyok, át kell gondolnom, a szakmai vagy az anyagi szempontokat tartsam-e szem előtt. Maradjak Európában, vagy fogadjam el az arab ajánlatot? Lesz min rágódnom, a szaúdi labdarúgás is fejlődik, Cristiano Ronaldo sem véletlenül futballozik ott…– A családja belevágna egy ilyen kalandba?
– A kisfiunk kilenc és fél hónapos, a feleségem szerintem benne lenne. Megszerette Budapestet, a kisfiunk a magyar fővárosban született, a város ebből a szempontból is egy életre beírta magát a szívünkbe. A következő néhány nap a gondolkodásé, jó lenne ismét olyan jó döntést hozni, mint amikor elfogadtam a Ferencváros ajánlatát.
