Clubunk elnökével beszélgettek.

A sorsolás után csak ennyit posztolt: „Easy”. Tényleg könnyű lesz?
Azt gondoltam, ha Rossinak bejött, nekem is be fog. Nagyon kedvelem Marcót és a hozzáállását, neki is akartam üzenni ezzel. A posztban van egy kis irónia, humor, de egészséges önbizalom is. Mindenki úgy érti, ahogy neki tetszik. Valójában mindannyian tudjuk, hogy a legjobb tizenhat között már nagy csapatok jönnek szembe. A többiek úgy vannak vele, hogy jó lenne a Fradival játszani, de több kiváló klubnak is beletört már a bicskája a Ferencvárosba.

A Leverkusent 2021-ben Budapesten már elkapta a Fradi, semmiképp nem esélytelen a továbbjutás. Beszélt a csapattal az elvárásokról?
Nem, nem beszéltem. Mindenki tudja a dolgát, ezen a szinten már nem kell motiválni a játékosokat.

Mekkora a nyomás?
Az ellenfélen? Azt nem tudom.

A Fradin.
Nincs nyomás. Óriási dolog, hogy itt vagyunk, Európa legjobbjai között. Profinak kell lenni, felkészülni, elemezni, értékelni az ellenfelet. Csercseszov mester ebben kiváló. Amikor először találkoztunk, és beszéltem vele a 2018-as világbajnokság orosz–spanyol meccséről, akkor azt kérdeztem tőle, hogyan sikerült legyőzniük a korábbi világbajnokot. Ő mindössze annyit válaszolt, hogy mindent tudott róla, ez a titka. Abban bízom, ez most is így lesz.

Az látszik, hogy az orosz mesterrel egymásra talált a csapat. Milyen az ön viszonya Csercseszovval?
Korrekt partner. Néha elmegyünk vacsorázni, de nem mondanám baráti kapcsolatnak. Rendkívül tisztességes és egyenes embernek tartom. Úgy gondolom, kiegyensúlyozott munkakapcsolat a miénk.

A háborúról szoktak beszélgetni?
A békéről szoktunk beszélgetni. Neki sajátos dimenziója van a háború kapcsán, hiszen Oroszországban a futball tönkremegy a mostani helyzet miatt. Mindenkinek az lenne a legjobb, ha minél hamarabb békét kötnének a felek.

Zsinórban ötödik alkalommal lehet bajnok a klub, egycsapatossá vált a bajnokság. A verseny hiánya nem jelent veszélyt a Fradi fejlődésére nézve?
De, egyértelműen igen. Mi azonban nem tudunk többet tenni, csak annyit, hogy padlógázzal megyünk, mindent beleadva. Ahogy felénk mondják, a jobb lábam a gázon, a bal a jobbon. Valószínűleg a többiek tehetnének többet a fejlődésért. Az NB I.-ben van két-három olyan csapat, amelynek az anyagi lehetőségei megközelítik a Ferencvároséit. Bár meggyőződésem, hogy a bajnokság minősége meredeken fejlődik, a Fradinak jóval több olyan meccs kellene, ahol a nemzetközi szinthez közelítő, gyors játékra van szükség.

Mit gondol egy közép-európai bajnokság kialakításáról?
Az a mániám, hogy a bajnokság korai befejezése után, de még a BL-selejtezők előtt kellene rendezni egy közép- európai kupát, ahová a román, a szerb, a horvát, a szlovén, a cseh, a szlovák és a magyar bajnok, valamint kupagyőztes kvalifikálná magát. Ott aztán lehetne színvonalas, minőségi meccseket játszani. Az UEFA ebbe szerintem bele is menne. Ez a lehetőség nemcsak a játék minősége miatt lenne fontos, hanem azért is, mert egy tízmilliós piacról kikerülhetnénk egy ötvenmilliós piacra, így több szponzorációs bevételre lehetne számítani. A mérkőzéseken pedig olyan hangulat lenne, ami unikális egész Európában. A pirotechnikának például – biztonságos keretek között – zöld jelzést adnék ezen a tornán, az erőszakot és az obszcenitást viszont innen is ki kell tiltani.

„Akkor lesz több magyar játékos a Fradiban, ha a magyarok végre jobban akarnak” – mondta 2021 tavaszán lapunknak. Azóta még kevesebb magyar játékos erősíti a keretet. Nem biztató tendencia.
A magyar fiataloknak jobban kell akarniuk, mint egy marokkóinak vagy egy algériainak. Csak azért, mert magyar, nincs előjoga a többiekkel szemben. Azért kell hogy bekerüljön a kezdőbe, mert jobb. Gyakoroljon többet, dolgozzon többet, figyeljen oda az étkezésére, áldozza minden szabad idejét az edzésekre. Akarja a sikert. Sigér Dávid a jó példa erre. Ha azt kérdezik tőlem, hogy Sigér jobb kvalitású-e a többieknél, az a válaszom, hogy nem. Az akarata viszont százszor erősebb, mint a többieknek. Egy fiatal tehetségnek úgy kell akarnia, mint senki másnak. Meg kell értenie minden magyar gyereknek, hogy ha nem ad bele mindent, akkor nem lesz belőle futballista. Mert a versenytársai mindent beleadnak, meg akarják alapozni az életüket. Ez a különbség. Csendben megjegyzem, amikor a Juventus ellen játszottunk a Bajnokok Ligájában, a torinóiaknál egy olasz játékos volt a csapatban. Pedig azt nem lehet mondani, hogy Olaszországban nincs rendben az utánpótlás-nevelés.

A Mi Hazánk törvényjavaslattal rukkolt elő a légiósok visszaszorítására. A jogszabály korlátozná a számukat a csapatokban, előírná, hogy a pályára lépők 50 százaléka magyar legyen. Mit gondol a javaslatról?
A javaslat ugyanolyan radikális, mint a Mi Hazánk maga. Ez a ferencvárosi labdarúgás végét jelentené. Kifejezetten Fradi-ellenes javaslatnak tartom. Nem lenne nemzetközi siker. Elindulnánk valamelyik sorozatban, majd az albán második kiejtene minket.

Azzal érvelnek, hogy a magyar futballnak viszont jót tenne.
De miért tenne jót? Hány olyan válogatott játékos van, aki Magyarországon játszik? Ha ez a javaslat életbe lépne, az összes valamirevaló játékosunk külföldre igazolna. Ahhoz, hogy meg tudj tartani egy focistát, nem elég, hogy jó fizetést adsz neki. Ha nem játszol nemzetközi kupában, akkor nem vagy a topfutball része.

A másik örök vitatéma: a magyar labdarúgás érdekeit szolgálja-e a tizenkét csapatos NB I.?
A tizenkét csapatos lebonyolítási rendszert jónak találom abban az értelemben, hogy – bár évek óta nyerjük a bajnokságokat – a második, harmadik helyért, illetve a kiesés elleni küzdelemben az utolsó fordulóig hatalmas a verseny. Sok évvel ezelőtt egyébként egy könyvvizsgáló cég tanulmányban kimutatta, hogy a magyar gazdaság nagyjából ennyi csapatot tud finanszírozni. Ha nagyobb lenne a bajnokság, az valószínűleg a minőség rovására menne.

Olyan nagy klubok, mint az MTK, a Diósgyőr, a Pécs, a Nyíregyháza, a Győr vagy a Békéscsaba, rendre csak az NB II.-ben játszanak, ez elnehezíti az ottani futballéletet, az pedig az egész magyar labdarúgás kárára válik, hogy ezek a történelmi futballközpontok, utánpótlásközpontok lassan leépülnek.
Ez csakis rajtuk múlik. Tessék szíves lenni feljutni és nem kiesni az első osztályból. Ez mégiscsak egy bajnokság, itt nem lehet kijelölni, hogy mely csapatok játsszanak, azt ki kell érdemelni.

A Kecskemét elleni bajnokin a Fradi-szurkolók molinókat feszítettek ki a közelmúlt botrányai, az antifa- és a pedofilügy kapcsán. Azt nyilatkozta: a stadionokban ezeknek nincs helyük. Ez csak egy UEFA-nak szóló elnöki üzenet volt, vagy tényleg baja volt a molinóval?
A molinókon lévő üzenetek tartalmával persze teljesen egyetértek, de a határozott véleményem az, hogy a politikát nem szabad beengedni a stadionba. Szülőként, nagyszülőként nem vagyok hajlandó elfogadni a Bite-féle emberek viselkedését, Jámbor Andrást pedig egyenesen ki nem állhatom, hiszen Magyarországra importálta az antifát, egy szélsőbaloldali erőszakszervezetet. Ám klubelnökként azt kell képviselnem, ami összeköt bennünket, a lelátón pedig nyilvánvalóan ülnek olyan szurkolók, akik nem tudtak azonosulni a feliratok mondanivalójával.

Mit tart tizenkét éves elnöksége legnagyobb eredményének?
Ha csak a futballról beszélünk, akkor az első El-csoportkörbe kerülés volt a legnagyobb eredmény. Szerintem fontos még az Újpest elleni 0-6 is, leginkább az igazságérzetem miatt, mert amikor 2010-ben kiütöttek minket, akkor Újpesten néhányan sportemberhez nem méltó módon viselkedtek. Megemlíteném a pólósok BL-győzelmét, a női kézisek KEK- elsőségét, és ne feledkezzünk meg azokról az olimpiai aranyokról sem, amelyeket a klub sportolói, Kozák Danuta és Liu Shaoang szereztek.

Miként fogadta a klub világklasszisai, a Liu fivérek ország­váltását? Személyesen érez felelősséget a kialakult helyzetért?
Későn kapcsoltunk a Liu fivérek ügyében. A szövetség nem tudott megállapodni az edzőjükkel, Linával. Nekünk akkor, abban a pillanatban be kellett volna lépnünk, és azt mondani neki: ha a szövetséggel nem tudsz megállapodni, akkor gyere a Ferencvároshoz, és eddzed itt a Liu fivéreket. Ezzel aztán meg is próbálkoztunk, de már késő volt, ebben látom némiképp a személyes felelősségem.

Van még más hiányérzete az elmúlt tizenkét év kapcsán?
Minden területen van hiányérzetem, mert örök maximalista vagyok. Ha megnyerünk egy bajnokságot, már azon gondolkodom, hogy lehetett volna még egy ponttal többet gyűjteni.

Azért nem mindenki esik hasra a teljesítményétől. „Nyilvánvaló, hogy ez egy, az adóforintjainkból felpumpált kirakatcsapat, tele olyan játékosokkal, akik mielőtt idejöttek, nemhogy Ferencvárosról, de valószínűleg Magyarországról sem hallottak. És azért attól nem kell hasra esni, hogy közpénzcsilliárdokból összejön az európai középmezőny alja” – nyilatkozta Baranyi Krisztina közvetlenül az El- csoportelsőség után. Mit gondol ezekről a mondatokról?
Elképzelésem sincs, hogy mire gondolt a polgármester asszony, mikor ezt mondta, mert nem vagyok orvos.

A teljes interjú: Mandiner