Volt játékosunk és edzőnk mondta el véleményét a VB-csoportkörről.

Véget ért a csoportkör a katari világbajnokságon, és máris kezdődik az egyenes kieséses szakasz. A Magyar Nemzet szakértője, Détári Lajos eddig összességében jó jósnak bizonyult, hiszen korábban elmondta, lesznek búcsúzó nagyágyúk, és az is bejött, amit az erőviszonyokról, a futballban ma tetten érhető tendenciákról mondott. A nagyágyúkról szólva aligha gondolta, hogy az a csapat is kiesik, amelynek ő szurkol. A nyolcvanas években az Eintracht Frankfurtban kezdte el a nemzetközi karrierjét, ezért nem csoda, hogy kötődik a német futballhoz.

Sajnos a német válogatott későn ébredt fel – mondja az egykori világválogatott magyar futballista. – A csapat környékén szerintem mindenki azt hitte, hogy belefér a gyengébb kezdés, mert így vagy úgy továbblépnek a csoportból, majd meg sem állnak minimum az elődöntőig, de ez most nem jött be. Csak az utolsó, a Costa Rica elleni meccsen láttam a szemekben és a testbeszédekben azt a tüzet és elszántságot, amellyel a világbajnokságot kezdeni kellett volna. Tudom, sokan állítják, hogy elvonta a játékosok figyelmét a szivárványos karszalag ügye, de én ebben nem hiszek, ezen a szinten ez nem tudja végzetesen meggyengíteni az összpontosítást. Most az alapjaitól kell új csapatot építenie Németországnak, de ebben már van gyakorlata, az ezredforduló környékén már eredményesen megtette ugyanezt, most is menni fog.

Ha vannak nagyágyúk, akkor lenniük kell „kiságyúknak” is, azaz néhány olyan válogatott is a tizenhat közé jutott, amelyektől ez bravúrnak számít. Ilyen Marokkó csoportelsősége, Japán és Dél-Korea állva maradása, Szenegál vagy éppen Ausztrália jelenléte. Détári Lajosnak róluk ez a véleménye:

Le a kalappal előttük, és az ő példájuk is azt igazolja, amit még a rajt előtt mondtam: kiváló fizikummal és remek szervezettséggel a sztárokat felvonultató csapatokat is le lehet győzni. Közülük egyébként a példás lelkesedéssel harcoló Japánnak adom a legnagyobb esélyt a további sikeres szereplésre, ők a horvátokkal játszanak, akik eddig semmi különöset nem mutattak, és látszik, Luka Modric nélkül mintegy negyven százalékkal esne vissza játékuk. Talán meglepő, mert nem írom le Szenegált sem Anglia ellen. Ha Gareth Southgate szövetségi kapitány nem a fiatal csatárokat küldi pályára – gondolok Phil Fodenre és Marcus Rashfordra –, akkor könnyen ráfizethet. A nyolcaddöntők első napján, azaz szombaton Ausztrália egész biztosan megnehezíti Argentína dolgát, mert fegyelmezett, angol típusú futballja alkalmas erre. És én megemlítem az Egyesült Államokat is, amelynek tehetséges, jó válogatottja van, szombaton délután Hollandia egyáltalán nem mehet ellene biztosra. Utóbbi sem győzött még meg, Cody Gakpo mindig megszerzi a maga gólját, ez vitte előre a csapatot, de ez nem mindig jön be. [Az interjú még a tegnapi meccs előtt készült – Sherlock]

Egy világbajnokság a labdarúgásban a csapatok mellett a sztárokról is szól, Remek alkalom, hogy megmutassák magukat azok az ifjú titánok, akik a jövő csillagjai lehetnek, Détári Lajos azonban eddig még nemigen látott ilyet, viszont szerinte többször is bebizonyosodott, mennyit jelentenek a már befutott labdarúgók.

A braziloktól hiányzott Thiago Silva és Neymar, ami látszott is a teljesítményükön, a helyükre lépők nem tudták pótolni őket. Említhetem Luis Suárezt is, aki Ghána ellen kapott teljes bizalmat, és benne volt csapata mindkét góljában, az más kérdés, hogy mindez már későnek bizonyult. A legékesebb példa a franciáké, akik a B csapatukat küldték ki a pályára a biztos továbbjutás tudatában Tunézia ellen. Én ezt nem is értem: ha egy játékos megszokott egy ritmust, akkor abból nem szabad kizökkenteni. A sztárok ültek a kispadon, és már hiába küldték őket a pályára az utolsó húsz percre. Én fordítva csinálnám, azaz ők kezdenének, és amikor már legalább két góllal vezetünk, akkor hozom le és pihentetem őket.

forrás: mno.hu