Azzal, hogy a Nemzetek Ligája ötvenöt csapatából a legjobb nyolc közé verekedtük magunkat, az is eldőlt, hogy a 2 év múlva esedékes németországi EB-re való kvalifikációra jelentősen javultak az esélyeink. Magyarország, mióta az Európa és világbajnokságok selejtezőiben kiemeléses rendszert alkalmaznak, soha nem volt az első kalapban.
Valaha a VB-re és EB-re való kijutás sokkal egyszerűbb volt, 1934-ben például a 27 nevező országból tizenhat vett részt azon, ezek közül tizenkettő európai volt. A mi kijutásunkhoz mindössze az kellett, hogy a háromcsapatos csoportból a bolgárok visszalépjenek, így az osztrákokkal automatikusan VB-résztvevők voltunk. Az 1938-as VB-re, ahol Sárosiék másodikak lettek, úgy jutottunk ki, hogy 11-1-re vertük a görögöket Budapesten. Az 1950-es VB selejtezőin nem indultunk, az 1954-es VB-re az aranycsapat automatikusan jutott ki, miután a selejtezőcsoportunkból a lengyelek visszaléptek, Izland indulását végül pedig nem engedélyezték. Az első „rendes”, végigjátszott selejtezősorozat az 1958-as volt, ott a bolgárokat és a norvégokat előztük meg. Az ekkor induló 27 csapatból 9 jutott ki a VB-re.
Az 1962-es induláshoz a hollandokat és a kelet-németeket kellett megelőzzük, az 1966-oshoz a kelet-németeket és az osztrákokat. Az 1970-es VB volt az első, amelyre nem jutottunk ki, hiába végeztünk a csoport első helyén holtversenyben a csehekkel és hiába volt jobb a gólkülönbségünk, 1969-ben a Marseilleben rendezett helyosztón 4-1-re kikaptunk. A németországi 1974-es VB-re megint nem jutottunk ki, az osztrák, a svéd és a magyar csapat egyaránt 8-8 ponttal végzett, de nekünk csak 2 győzelmünk volt, így a helyosztót a másik két csapat játszotta. Az 1978-as VB-re a szovjeteken és a görögökön, majd egy szövetségeken átívelő playoff-meccsen a bolíviaiakon keresztül vezetett az út, kiemelés még ekkor sem volt, a dél-amerikai csapat nem jelentett gondot (6-0, 3-2).
Az első alkalom, hogy a VB-selejtezőkön kiemelések voltak, az 1982-es rendezvény előtt volt, ekkor megemelték a résztvevők számát 24-re, az európai kontingens létszámát pedig 13-ra, a 33 indulóból ennyien jutottak ki. Mi a második kalapba kerültünk, az első kalapos Angliát megelőzve, velük együtt jutottunk ki a VB-re, a románok, svájciak, norvégok előtt. Az 1986-os VB előtt is a második kalapba kerültünk, itt az első kalapos osztrákokat, a hollandokat és Ciprust előztük meg. Még az 1990-es VB előtt is a második kalapba kerültünk, de négy ponttal a második írek mögött csak a harmadikok lettünk. 4 pontot vesztettünk egyébként a senki mástól pontot nem csenő Málta ellen…
Az 1994-es VB-re már a harmadik kalapba kerültünk (negyedik helyen végeztünk, többek közt Izland mögött), az 1998-as VB előtt már a negyedik kalapba csúsztunk. Ehhez képest a norvégok mögötti második hely abszolút jónak számított – majd jött a jugók elleni kettősmeccs… 1998-ban volt először 32 csapat, ebből 15-öt adott Európa. 2002 előtt is a negyedik kalapban voltunk (negyedik hely, Grúzia mögött), 2006 előtt már az ötödik kalap volt a miénk (negyedikek lettünk). 2010 előtt visszakerültünk a negyedik kalapba (negyedik hely, de csak három ponttal a playoffos portugálok mögött), 2014-ben a harmadik kalapba kerültünk az 53 induló közt, ahogy a csoportban is harmadikok lettünk, két pontra a playoffos románok mögött. Az oroszországi VB előtt is a harmadik kalapban voltunk (harmadik hely, de 14 pont hátrány a csoportmásodik svájciak mögött). A katari VB előtt is harmadik kalaposak voltunk, itt – mint arra már mindenki emlékszik – három ponttal maradtunk le a lengyelek mögött, a pontjainkat leginkább Uzuniék ellen elszórva.
Ami az EB-ket illeti, az eredeti 1960-as Európai Nemzetek Kupáját kuparendszerben szervezték, mi az első körben a szovjetek elleni 4-1-es vereséggel estünk ki. A következő 1964-es kiírásban Walest (4-2), az NDK-t (5-4) és Franciaországot (5-2) kiverve bejutottunk a négyesdöntőbe, ott az elődöntőben a spanyoloktól 2-1-re kikaptunk hosszabbítás után, majd a dánokat a bronzmeccsen 3-1-re vertük.
Az 1968-as EB-re már selejtezős rendszer volt az első szűrő, mi az NDK-t, a hollandokat és a dánokat előzve jutottunk a nyolc közé. Ott a szovjetek (2-3) állták az utunkat, így nem jutottunk be a négyes döntőbe. Hasonló volt a rendezés négy évvel később is, ekkor a bolgárokat, franciákat és norvégeket előzve jutottunk a nyolc közé. Itt a románok jöttek, újrarátszás után (1-1, 2-2, 2-1) jutottunk a négyesdöntőbe. Az elődöntőben a szovjetektől (0-1), a kisdöntőben a belgáktól (1-2) kaptunk ki. Ez volt sokáig az utolsó EB-részvételünk. Az 1976-os EB-selejtezőn csoportmásodikok lettünk Wales mögött, az osztrákok és Luxemburg előtt. 1980-tól 8-as döntő volt már, csoportokkal az EB-n, a selejtezők csoportelsői jutottak be. Mi ekkor a görögök mögött, a finnek és a szovjetek előtt végeztünk.
Az 1984-es EB selejtezőiben voltak először kalapok, mi a másodikba kerültünk, a csoportnegyedik hely nagy csalódás volt (Dánia, Anglia és Görögország mögött). 1988 előtt is a második kalapba kerültünk, a későbbi EB-győztes hollandok és Görögország mögött végeztünk a harmadik helyen a selejtezőcsoportban. Az 1992-es EB selejtezőit már a harmadik kalapból vártuk, csak Ciprust tudtuk a selejtezőkön legyőzni, negyedikek lettünk.
Az 1996-os EB-re emelték meg a résztvevői létszámot tizenhatra, mi a selejtezőket a harmadik kalapból vártuk. A csoportmásodik hely már elég lehetett volna a részvételre, negyedikek lettünk Svájc, a törökök és a svédek mögött. A 2000-es EB előtt már csak a negyedik kalapban jutott nekünk hely, és a csoport negyedik helyén is végeztünk, három győzelmünket Liechtenstein és Azerbajdzsán ellen gyűjtöttük. A 2004-es EB selejtezői előtt éppen becsúsztunk a harmadik kalapba (nekünk és Ciprusnak is 1.11-es volt a koefficiense). Csak San Marinót megelőzve a negyedik helyen végeztünk, a svéd, a lett és a lengyel csapat mögött.
A 2008-as EB-re már 50 ország csapata próbált bejutni, mi az ötödik kalapba kerültünk a hétből. A csoport hatodik helyén végeztünk, csak Máltát megelőzve, többek közt Moldova mögött. A 2012-es EB selejtezőin hat kalapot alakítottak ki, mi a negyedikbe kerültünk, a harmadik helyen végeztünk a hollandok és a svédek mögött.
A 2016-os EB-selejtezőkön a második kalapba soroltak minket, a rendkívül rossz kezdés, majd edzőváltások után a csoportharmadik helyet megcsípve pótselejtezhettünk, emlékezetes meccseken ütöttük ki az álomsorsoló norvégokat. A francia torna volt az, ahol 24 csapat versenghetett már az 53 induló nemzetből.
A 2020-as (2021-es) EB selejtezőjének a negyedik kalapból vágtunk neki, az 55 selejtezős csapatból a miénk a 31. volt. A Nemzetek Ligája szereplésünknek hála a bolgárok és az izlandiakon át bejutottunk az EB-re. Ehhez akkor az kellett, hogy a Nemzetek Ligájában a második helyen végezzünk a finnek mögött, feljutva a B-ligába. Ott 2020 őszén fantasztikus teljesítménnyel elsők lettünk a kieső törökök, a szerbek és Csercseszov orosz válogatottja előtt 11 ponttal.
A most záruló NL-csoportkör végén csupán egy ponttal kevesebbet szereztünk az olasz – német – angol hármas ellen. Ez azt jelenti, hogy a 2024-es német EB előtt az első kalapba kerültünk, míg a Nemzetek Ligája következő kiírásában az A-csoport második kalapjába.
Kalapok a 2024-es EB-selejtezőkre:
1. Magyarország, Belgium, Dánia, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc
2. Ausztria, Anglia, Bosznia-Hercegovina, Csehország, Finnország, Franciaország, Izrael, Skócia, Szerbia, Wales
3. Albánia, Izland, Írország, Montenegró, Norvégia, Örményország, Románia, Svédország, Szlovénia, Ukrajna
4. Azerbajdzsán, Bulgária, Feröer-szigetek, Görögország, Grúzia, Kazahsztán, Koszovó, Luxemburg, Macedónia, Törökország
5. Ciprus, Észak-Írország, Észtország, Fehéroroszország, Gibraltár, Lettország, Litvánia, Málta, Moldova, Szlovákia
6. Andorra, Liechtenstein, San Marino
(Az EB-kalapok listáját Barabás Bencétől kölcsönöztem, köszönöm!)
Kalapok a 2024/2025 -ös Nemzetek Ligája A-ligájára
1. Hollandia, Horvátország, Olaszország, Spanyolország
2. Magyarország, Belgium, Dánia, Portugália
3. Franciaország, Lengyelország, Németország, Svájc
4. Bosznia-Hercegovina, Izrael, Skócia, Szerbia
