Bemutatjuk az eredeti állami csapatot, mai ellenfelünket.

Monaco, mely városállam csapatával játszunk ma kora este, egy stratégiailag fontos pontra, a monacói sziklára és annak környezétre épült apró, kevesebb, mint két négyzetkilométeres városka. Összehasonlításul: ez egy háromnegyednyi V. kerület.

Monaco

Már sok évezrede lakott terület, ismert volt a föníciaiak előtt, ahogy görög és római fennhatóság alá is tartozott – a hagyomány szerint Herkules is járt itt. A rómaiak után a lombardok, frankok és szaracének is magukénak tudták a területet, egy időben lakatlan is volt, mígnem a 12. században VI. Henrik római császár Genova városának adta azt hűbérbe. 1215-ben elkezdték egy erődítmény építését a monacói sziklán. A század végén ide menekült egy gazdag genovai család, a Grimaldik, akik a pápista – császárpárti konfliktus miatt kényszerültek szülővárosuk elhagyására. A város a genovai köztársasághoz tartozott, mígnem a 17. században előbb Spanyolország, majd XIII. Lajos Franciaországa is elismerte a Grimaldi-család hercegségét. Innentől a spanyol helyett a francia király védnöksége alá tartozott. Ez így is maradt egészen a francia forradalomig, ezután Napóleon bukásáig a francia köztársaság része volt a város. Az 1815-os bécsi kongresszus Szardíniához csatolta Monacót. Az 1861-es francia – monacói béke aztán visszaadta a Grimaldik szuverenitását a városállam felett, de a környező területekről, a területük 95%-ról le kellett mondaniuk.

Monacói kikötő

Két évvel később meg is nyílt a kaszinó, a század végén pedig a vasúti összeköttetés is kiépült Franciaországgal, ez és az új hóbort, a turizmus – a Cote D’Azur egyik legszebb részén – természetesen hamar nagy üzlet lett. Az ebből származó bevételek miatt 1869 óta nem kell személyi jövedelem után adózniuk a helyi lakosoknak. A Versailles-i béke részeként Monaco vállalta, hogy a katonai kérdések mellett a francia politikai és pénzügyi érdekkel is együttműködik. A mai meccsnek otthont adó stadion névadója, II. Lajos a II. világháborúban a Vichy-kormány mellé állt, ennek ellenére a nagyrészt olasz lakosságú várost elfoglalta Mussolini hadserege 1942-ben, egy évvel később pedig a németek. Ekkor megkezdődött a helyi zsidó lakosság deportálása is.

Kaszinó

A városállam a hatvanas évek elején fogadott el új alkotmányt, miután a korábbit III. Rainier 1959-ben felfüggesztette – ennek része volt a női választójog megadása és a halálbüntetés eltörlése is. Azonban az adómentesség maradt, ezt megunva Charles De Gaulle 1962-ben 6 vámossal blokád alá vonta Monacót – a konfliktus megoldása az lett 1963-ban, hogy Monaco francia lakosságának továbbra is kell adót fizetnie: Franciaországban.

Grace Kelly és III. Rainier

Monaco kapcsán a kaszinó és az adómentesség mellett még két dolog szokott az egyszeri embernek eszébe jutni: a Forma-1-es verseny és Grace Kelly – a rendkívül híres amerikai színésznő 1956-ban ment hozzá III. Rainierhez. Az ő fiuk a jelenlegi uralkodó, Albert, aki rengetegszer indult téli olimpiákon bobosként, nagyon kevés sikerrel. Hogy ő egy dúsgazdag jamaikai bobos, vagy Eddie, a sas, azt az olvasóra bízzuk.

Albert herceg

Mai ellenfelünk, az Association Sportive de Monaco Football Club története 1924-ben kezdődött, amikor négy helyi klub egyesült, már ekkor a francia szövetségnél regisztrálták és a kerületi bajnokságban indultak. A csapat a dél-keleti bajnokságban indulva a harmincas években már alkalmazott néhány profit, köztük két magyart is: Szentimiklosyt (Szentmiklósyt?) és Szanilót (Szaniszlóit?). A klub 12.000-es magáról elnevezett stadionját II. Lajos 1939-ben avatja fel.

A csapat egyre feljebb lépdelt, az elsőosztályba az 1952-53-as szezonban jutott fel, amikor második helyen végeztek a második vonalban. 1960-ban megnyerték az első francia kupájukat a Saint-Étienne ellen (4-2) a két évvel korábban érkezett vezetőedző, Lucien Leduc irányítása alatt. A következő szezon nem csak arról nevezetes, hogy bemutatták új, ma már hagyományos mezüket, melyet maga Grace Kelly tervezett, hanem arról is, hogy megnyerték a bajnokságot is először történelmük során, 1963-ban pedig már a duplázás is sikerült.

Az 1961-es bajnokcsapat

A következő évek aztán egyre kevesebb sikert hoztak, az évtized végén ki is estek az élvonalból. A következő évek a liftezéséi, egészen addig, míg az 1975-76-os szezon után a frissen kiesett gárda élére vissza nem hozzák Leduc mestert, aki előbb másodikként feljuttatja a csapatot, majd az 1977-78-as szezonban újra francia bajnok lesz. A csapat vezére ekkor az argentin-olasz gólvágó, Delio Onnis, de Courbis vagy Ettori neve is ismerős lehet.

AS Monaco – 1978

Az 1980-as években a csapat a francia bajnokság meghatározó együttese (kupagyőzelem 1980-ban és ‘85-ben, bajnoki cím 1982-ben), de a nemzetközi szinten nem sikeresek, ami azért is fájdalmas a klubvezetőknek, mert 1984-ben megépült az új, modern II. Lajos stadion, amely alatt úszómedence, sportcsarnok és parkoló is található és amely évtizedekig az európai Szuperkupa otthonául szolgált. A klub egyszer jutott tovább a nemzetközi kupák első fordulójából, az 1979-80-as szezonban a Donyecket verték ki, a bolgár Lokomotív Szófia azonban már megállította őket az UEFA-kupa második körében.

Az új Stade Louis II

Ezért aztán sorra váltották egymást az edzők, jöttek a francia válogatott focisták, megfordult itt az Ajax magyar sikerkovácsa, Kovács István is, azonban vele a kupaindulás sem jött össze (ötödikek lettek), így 1987-ben távozott. Helyére a Nancyból érkezett egy fiatal vezetőedző, Arsene Wenger. Ő a Glenn Hoddle, Battiston, Amoros fémjelezte csapattal bajnok lett, 1988-ban pedig a nyolcaddöntőig jutott a Valur és a Brugge kiütésével a BEK-ben. Ebben a szezonban a kupadöntőig jutottak odahaza, így a KEK-ben indultak a következő szezonban. A csapatban közben feltűnt a fiatal George Weah és Emmanuel Petit is. A KEK-ben egészen az elődöntőig jutnak, többek közt a Thomas Dollal felálló Dinamo Berlint is kiütve (0-0, 1-1, idegenben lőtt góllal). Az elődöntőben a Sampdoria volt az ellenfél (Pagliucával, Carbonival, Vierchowoddal – ő a Honvédnál bukott meg edzőként nemrég -, Mancinivel és Viallival), a Monaco kapujában Ettori, a védelemben Mendy, Sonor, előttük Petit és Weah is játszott, az olaszok 4-2-es összesítéssel jutottak tovább. A Sampdoria elleni monacói meccs tartja a hazai nézőcsúcsot, 20.000-en látogattak ki a stadionba.

Arsene Wenger

Az 1991-92-es szezon nagyon jól alakult minden fronton – májusig. A francia kupa elődöntőjében a Bastia állja útjukat, a bajnokságot pedig egy Marseille elleni 0-3 miatt bukják, míg a KEK-ben a minket megállító Werder Bremen győzi le őket a döntőben. A PSG-hez távozó Weah helyére Klinsmann érkezik, az 1993-94-es BL-ben pedig elindulhatnak a bundázásért kizárt OM helyén. Az AEK-en és a Steauán keresztül bejutnak a csoportkörbe, ahol a Barca mögött másodikok, így újra elődöntősök. Sacchi Milanjának nem okoznak gondot (0-3). Wenger távozik, a japán Nagojához.

1995-ben Jean Tigana lesz a klub edzője, első szezonjában harmadikok, aztán az 1996-97-es szezonban bajnokok lesznek, ekkor olyan játékosokból áll a csapat, mint Thierry Henry, Petit, Vincenzo Scifo, Fabian Barthez vagy a gólvágó Sonny Anderson. Az UEFA-kupában az elődöntőig jutnak, többek közt a Newcastle-ön át (4-0), majd az Inter állja útjukat (2-3). Az 1997-98-as szezonban újabb elődöntőbe jutnak, ezúttal a BL-ben. Csoportelsők a Leverkusen, a Sporting és a Lierse előtt, a negyeddöntőben Ferguson Manchester Unitedjét idegenben lőtt góllal ütik ki, az elődöntőben a Juventus az ellenfél, az eredmény 4-6 oda.

Tigana távozik 1999-ben, őt Claude Puel váltja, vele az 1999-2000-es szezonban bajnok lesz a Trezeguet, Simone, Sagnol, Gallardo fémjelezte csapat. Puel távozik, őt Didier Deschamps váltja. Távozik majd minden sztár is, ennek ellenére a 2002-03-as szezonban másodikok lesznek, így a 2003-04-es szezonban elindulhatnak a Bajnokok Ligájában. Itt érik el legnagyobb sikerüket, elsők lesznek a csoportkörben – a Deportivot 8-3-ra győzik le egy emlékezetes meccsen.

Majd a Lokomotív Moszkva után az a Real jön a nyolcaddöntőben, akiktől kölcsönben érkezett a csapat csatársztárja, Fernando Morientes. Madridban kikapnak 4-2-re a Zidane vezette Realtól, a visszavágón Morientes duplájával 3-1-re a Monaco győzött, így idegenbeli gólokkal megint ők mentek tovább. Az elődöntőben a Chelsea-t könnyebben tudják le (5-3), így bejutnak történetük második nemzetközi kupadöntőjébe. Itt egy fiatal portugál menedzser meglepetéscsapata az ellenfél. A Porto simán, 3-0-ra győz José Mourinho vezetésével, megnyerve a BL-t. A Monacóban ekkor olyan játékosok játszottak Morientes mellett, mint Guily, Evra, Bernardi, Cissé vagy Ibarra.

2005-ben távozik Deschamps és az egyre fokozódó futballárversenyben a hercegség nem tud vagy nem akar résztvenni. Váltják egymást az edzők, megfordul itt Bölöni László is, érkeznek még jó játékosok is, de a 2010-11-es szezonban végül kiesnek az első osztályból.

Ez vezetett ahhoz, hogy a Grimaldi-ház a klub kétharmadát eladta egy orosz oligarchának, Dimitrij Ribolovlevnek, aki azóta is a klub irányító tulajdonosa. Egész pontosan névleg a lánya az, ő „csak” a klubelnök. Ekkor a csapat a másodosztály utolsó helyével szégyellkedhetett. Ribolovlev előbb stabilizálja a csapatot, majd jelentős összeget költve biztosítja a feljutást. Milliókért igazolnak válogatott játékosokat, edzőnek pedig Claudio Ranieri érkezik. 2013 nyarán újoncként vad bevásárlásba kezdenek, 70 millió euróért érkezik Jao Moutinho és James Rodríguez, majd újabb hatvanért Ricardo Carvalho és Falcao. Érkezik még Eric Abidal, a 17 éves Anthony Martial (5 millió euróért) is. A 2016-17-es szezonban bajnokok a brazil Leonardo Jardim irányításával. Ráadásul visszatér egy régi ismerős, a nemzetközi kupa elődöntője, ehhez a csoportkörben a CSZKA-t, a Bayer Leverkusent és a Spurst előzik meg, majd a Manchester City-n és a Borussia Dortmundon jutnak túl (6-6 és 6-3) a BL-ben. Az elődöntőben simán, két vereséggel esnek ki a Juve ellen (0-2, 1-2).

A Manchester City elleni csapat

Ekkor a csapatban olyan játékosok szerepeltek, mint Falcao, Thomas Lemar, Fabinho, Bernardo Silva, Moutinho, Bakayoko, valamint a 17 éves Kylian Mbappé, aki 26 góllal a csapat második legeredményesebb játékosa volt. A klubnál ekkor már kialakulóban volt a fociban beállt változásokra – miszerint az olajklubokkal egy mezei oligarcha nem veheti fel a versenyt, avagy ahogy Qui-Gon Jinn mondta: „mindig van egy nagyobb hal” – adott válasz: fiatal játékosokat kell venni, majd drágán eladni. Az első fecske James Rodríguez volt, őt 75 millióért vette meg a Real, majd Martialt adták el több, mint tízszeres haszonnal, hatvanmillióért. Nagy összegeket kaszáltak persze Lemarral, Mendyvel, Fabinhóval, Tielemans-szal, Bakayokóval, vagy idén nyáron Tchouamenivel is, a legnagyobbat persze Mbappéval (180 milliót). Persze költenek is, de közel sem ennyit. Az elmúlt évek legdrágább igazolása Wissam Ben Yedder volt (40 millió), őt Golovin követi (30 millió), a jelenlegi csapatból Maripánért 18 milliót (ő sérült), Boaduért 17 milliót adtak, a tegnap nyilatkozó Diattáért is ugyanennyit. Ezen a nyáron 15-15 milliót adtak a Salzburgból érkezett Mohamed Camaráért, illetve a Liverpoolban be nem vált japán Minaminóért, a svájci válogatott Embolo pedig 13 millióért érkezett a Gladbachból.

Az elmúlt évek kevésbé voltak sikeresek, a 2017-18-as és a 2018-19-es szezonban is csoportutolsók a BL-ben, úgy, hogy meccset sem nyernek, az utóbbi szezonban a kiesés réme is valósan környékezi meg őket: tizenhetedik helyen végeznek a bajnokságban. 2019-20-ban már a kilencedikek, 2020-21-ben pedig újra dobogósok, így tavaly indulhattak a BL-ben. Niko Kovac volt ekkor a csapat vezetőedzője, a BL-playoffban hosszabbítás után a Donyeck volt a győztes. Az EL-csoportjukat megnyerték a PSV, a Sociedad és a Sturm Graz előtt, a nyolcaddöntőben azonban a Braga 3-1-es különbséggel kiütötte őket.

Ekkor már a jelenlegi vezetőedző, Philip Clement irányította a csapatot, aki a téli szünetben váltotta a volt bayernes Kovacot. A bajnokságban harmadikak lettek megint, a BL-playoffban idén a tavalyi csoportkörös ellenfél Eindhoven volt az ellenfél – a hosszabbítást ezúttal sem vették sikerrel (2-3), így az EL-ben folytathatták, ahol a Crvena Zvezda ellen megnyerték első meccsüket Belgrádban egy tizenegyes-találattal (1-0).

A csapat kapusa eddig minden meccsen a Bayern kölcsönjátékosa, Alexander Nübel volt, mellette a belső védő Axel Disasi játszott a rendre 3 belső védővel felálló csapatban. Nagy veszteség számukra, hogy a szintén alapember, és a három góllal és 1 gólpasszal legeredményesebb monacóinak számító Guillermo Maripán a hírek szerint sérült. A már négy gólpasszt kiosztó brazil balbekk, Caio Henrique és a három gólos ék, Embolo azonban már nem az. Alapember még a Csercseszov-kedvenc Alekszander Golovin, Youssouf Fofana, ő a középpályán melózik, valamint a jobbhátvéd Vanderson. Kezd beépülni a csapatba Camara is, Ben Yeddernek azonban nem indult túl jól a szezonja, eddig egy találatig jutott.

De az egész Monacóra is elmondható, hogy eddig nem alakult ideálisan a szezonjuk, bár kezdenek belejönni. Az első hét tétmeccsükből egyet sem nyertek, kikaptak 4-1-re a Lenstől, 4-2-re a Troyes-tól is, mindkétszer hazai pályán. Az elmúlt három meccset azonban ha szüken is, de megnyerték. A Nice ás a Zvezda otthonában 1-0-ra nyertek, majd vasárnap a Lyont verték hazai pályán 2-1-re két beadás után.

Ez a Lyon elleni az egyetlen idei hazai győzelmük, két döntetlen és a már említett két vereség mellett. A Stade Louis II. nem oroszlánbarlang, a Monaco pedig a Ligue 1 legnépszerűtlenebb csapata, a tavalyi szezonban 6000 néző volt a bajnoki átlaguk. Ez kevesebb, mint a harmada a ligaátlagnak.