Franck elmondta, hogy félidőben Dibusz Dénesék jelezték, hogy esély mutatkozik egy régi adósság törlesztésére.
– Magyarországi pályafutása során öt gólt szerzett már a derbiken. Ennyire szeret az Újpest ellen játszani?
– Nem tudnám megmondani, miért jön ki ilyen jól ki a lépés a lilák ellen, talán fekszik a stílusuk, de az is lehet, hogy puszta véletlen. Nagy területek adódtak előttem, jó volt vasárnap futballozni, sokszor szabadon hagytak. Öt gól nem rossz a részemről, főleg, hogy ebből három győztes volt. De igazából mindenki ellen szeretek futballozni, a lényeg, hogy élvezzem a játékot.– Első vasárnapi gólja volt eddig a legkönnyebb mind közül? Az üres kapuba kellett begurítania a labdát.
– Kétségtelen, nem volt nehéz, de el kellett odáig jutni, hogy zavarba hozzuk az Újpestet. Adama Traoré és én is letámadtuk az ellenfelet, a védők elbizonytalanodtak, szóval nem csupán az ölünkbe hullott a lehetőség. Ha nem támadjuk le, és nem kényszerítjük nehéz helyzetbe őket, a védő könnyen megfordulhatott volna, és talán kibikázza a labdát.– És a tizenegyes? Hogyhogy ön rúgta?
– Az elmúlt mérkőzéseken több lehetőséget elpuskáztam, ami bántott. Éreztem, ezt nem rontom el. Többen voltunk kijelölve a büntető elvégzésére, s miután a videóbíró segítségével megítélték a tizenegyest, felkaptam a labdát, jelezve csapattársaimnak, ezt most én szeretném elvégezni. Senki sem ellenkezett, szerencsére be is lőttem.– Az újpesti védők gyermeteg hibákat követtek el, hol utolsó emberként adták el a labdát, hol lyukat rúgva találták telibe az ellenfél bokáját. Mit gondol, miért hibáztak ennyit?
– Nem tudom. Sőt, erre talán még ők sem tudják a választ.– Akkor úgy kérdezem: vasárnap a Ferencváros volt ennyire jó, vagy az Újpest ennyire rossz?
– Talán mindkettő. Komolyan vettük a derbit, felkészültünk rá, és már a mérkőzés elején tudatosítottuk, melyik a jobb csapat. Azt tettük, amit tennünk kellett. Nagyszerű napot fogtunk ki, tökéletesen végrehajtottuk az edzői stáb kéréseit, engem nem lepett meg, hogy sok gólt szereztünk. Különleges meccs volt, hiszen nem mindennap nyílik lehetőség nyerni az ősi rivális otthonában ekkora különbséggel. Mindenki láthatta, a fordulás után sem álltunk le, pedig már négy góllal vezettünk; megtehettük volna, hogy hátradőlünk, és a második negyvenöt percben tartjuk az eredményt a következő mérkőzésre tartalékolva.– Tudott róla, hogy több mint egy évtizeddel ezelőtt hat góllal kapott ki a Ferencváros a Megyeri úton?
– A meccs előtt nem tudtam, a szünetben értesültem róla. Dibusz Dénes és a többi magyar játékos hívta fel rá a figyelmünket, ha már négy nullára vezetünk, próbáljunk meg minél többet rúgni, hiszen van mit törleszteni! A szurkolóink miatt sem álltunk le, tudjuk, mit jelent nekik az Újpest elleni derbi, nem véletlenül örültünk annyira, hogy a végére összejött a hat gól.– Nagy ünneplés volt az öltözőben?
– Élveztük a siker pillanatait, de túlzásba azért nem vittük. Mindegyikőnk tisztában volt vele, csütörtökön újabb nagy feladat vár ránk, az Európa-liga csoportkörében is helyt kell állnunk, hiszen Magyarországot képviseljük. A Trabzonspor rendkívül erős csapat, nem lesz könnyű érvényesülnünk ellene, hiszen a török bajnok jön hozzánk. De nincs mitől félnünk, önbizalommal telve, jó formában várjuk az összecsapást.– Az Újpest elleni hat nulla volt magyarországi legemlékezetesebb bajnokija?
– Több felejthetetlen kilencven percre emlékszem, de az biztos, a mostani ott van az első háromban. Emlékezetes győzelmet arattunk, amiről sokáig beszélni fognak a szurkolók.
