Ha csak két könyvet olvasol ebben az évben, akkor a Biblia mellet ez legyen a másik. Sokan próbálták már megfogalmazni a fradizmus lényegét, Bánki Dodi könyvében nem törekszik rá, talán éppen azért sikerült.
Rólam köztudomású – és aki megtisztel azzal, hogy a 9.tv-ben figyelemmel kíséri beszélgetéseinket, az hallhatja is – hogy nagyon szeretem az anekdotákat. Úgy gondolom, hogy ezek a sokszor vicces, sokszor tanulságos történetek nagyon sok mindent meg tudnak mutatni és érzékeltetni tudják egy kor, egy közeg hangulatát annak is, aki nem szeret hosszabban olvasgatni róluk. Éppen ezért fogadtam lelkesen, amikor Bánki Dodi először említette, hogy könyvet készül írni a ’60-as, ’70-es és ’80-as évek Fradi sztorijairól. Azóta is rendszeresen nyüstöltem a szerzőt és most, hogy kezembe vettem és elolvastam az elkészült művet, megbizonyosodhattam, hogy jól tettem! Nem csalódtam, remekmű született rengeteg olyan sztorival, amit magam sem ismertem.
Persze kellett ehhez Dodi személye is. Aki olvasta az írásait, az pontosan tudja, hogy remekül ír és ő az, aki élőben is fantasztikusan tud sztorizgatni és hogy fradizmusa messzemenőkig hiteles. Ismert a történet, amikor a Détári utódját kereső Honvédot érdeklődését azzal utasította el, hogy ő csak akkor megy Kispestre, ha elalszik a metrón. Mondhatjuk jó geg volt, ha nem tudnánk, hogy három lakás árát kínálták neki az aláírásért cserébe.
Ez a szenvedély nála a mai napig kitart, ahogy mostanság is az öregfiúk csapat szervezőjeként, a Zöld és Fehér magazin főszerkesztőjeként, de ami a legfontosabb: mindennapi emberként is a fradizmus nagykövete ő. Mindenhol ott van, ahol fradista program van, mindig kész arra, hogy beszélgessen a szurkolókkal és olyan tűzzel, szeretettel és lelkesedéssel tud beszélni a klubról, ahogy talán manapság senki más. Mindezt érdek nélkül, hogy legendás szurkolótársunk, Rövid Gatya barátunk mondását idézzük, akinek műtétje után ezúton is gyors felépülést kívánunk!
Természetesen maga Dodi szereplője is ennek a könyvnek és Gyökössy Bandi bácsi mondásával: „Boldogok, akik nevetni tudnak önmagukon, mert nem lesz vége szórakozásuknak„. Nos, ezúttal a mi szórakozásunk sem ér véget legalább a könyv végéig, mert a szerző nemhogy nem heroizálja magát, hanem elsősorban azokat a történteket veszi elő, amikor éppen ő volt Dalnoki Jenő céltáblája. Mert bizony a fradizmushoz alázat is kell, hogy tudjuk nyilván fontosak vagyunk, nyilván mindenkinek fontos saját maga, de a csapat, a klub és a haza nálunk is sokkal fontosabb.
Ha csak bölcsészként tekintem a könyvet, akkor azt tudom mondani, hogy egy nagyon-nagyon jól megírt könyv, a történetek olvasmányosak, érdekesek, nagyon szórakoztatóak és kellően rövidek ahhoz, hogy valóban anekdoták legyenek, pedig aki írt már, az pontosan tudja, hogy röviden írni a legnehezebb. A Clubnak köszönhetően igényes a könyv külalakja is, méltó a Fradihoz. Sikerül magát a hangulatot és az érzéseket visszaadni, úgy érezzük, mintha ott ülnénk Szabadi mellett az öltözőben első edzése előtt, amikor a ’80-as évek bohémságáról és gólerősségéről egyaránt ismert támadója azt kérdezi Ebedlitől, mikor belép leendő edzője, a világválogatott Novák Dezső: „Zoli, ki ez a csávó?„. A könyvet olvasva úgy érezzük, jobban megismerjük Albertet, Novákot, Lakat Karcsi bácsit, Dalnokit, Rákosit és a többi legendát, emberközelibbé válnak, mint bármikor a focipályán vagy egy-egy nyilatkozatukból. Megérzünk valamit abból, mit jelent ez a semmihez sem hasonlítható miliő, miért nem szabad ezt a klubot sohasem elhagyni mert ez egy „olyan csapat, hogy ezt szeretni kell„.
Könnyebb lesz a dolgunk ezután, ha a hetvenkedő cinikusok vagy bárki kérdi, hogy mi az a fradizmus, mert csak odaadjuk neki ezt a könyvet és azt mondjuk olvass bele, ezt jelenti és még néhány Fradi-nótát is megtanulhatsz belőle.
Szólnom kell a mű hibájáról is, ami az, hogy bár 284 oldal nem kevés, de sajnos egyszer véget ér, így az ember szinte kényszeríti magát hogy ne egyszerre habzsolja be, mint a gyerek a szülinapi tortát, hanem ínyencként mindig egy-egy történetet végig olvasva, átélve tegyen mindig újabb fát fradizmusa tábortűzére. Lehet vannak akik azt gondolják, hogy túlzok, de ha elolvassák, biztos vagyok benne, hogy maguk is meggyőződnek róla, minden idők egyik legjobb (foci és Fradi) könyve született.
Köszönjük Dodi, Édesapád és Dalnoki Jenő bácsi most büszkék rád odafent! Köszönjük Istenünk, hogy egy ilyen fantasztikus klubhoz tartozhatunk!
Június 9. és 12. között a Ferencvárosi Torna Club részvételével rendezik meg a 93. Ünnepi Könyvhetet, amelyen klubunk kitelepülését a Vigadó tér felőli oldalon a Duna-korzón találhatja majd. A program részeként június 12-én, vasárnap 11.00-tól Bánki József a helyszínen fogadja az érdeklődőket, majd 12 órától Ballai Attilával beszélget majd a Könyvhét Vigadó téri színpadán. A pódiumbeszélgetés után pedig az FTC pavilonjánál dedikálja a Taps, szénsav, Ferencváros című kiadványt, olyan korábbi kiválóságok társaságában, mint Rákosi Gyula, Mucha József és Dzurják József. A Taps, szénsav, Ferencváros 3.899 forintos áron kerül bolti forgalomba. Keresse a Fradi Shopban, a shop.fradi.hu-n (szurkolói kártyával 5, labdarúgó bérlettel 15 százalék kedvezményt biztosítunk!), illetve országszerte a Libri és Líra könyvesboltokban!
Bánki József
Az ötlet? Évek óta halálra röhögtük magunkat a régi sztorikon. Főleg, ha összecsendül két pohár, oldódik a hangulat, még jobban előkerülnek a poénok. Tudják, hogy van ez, a futballista hangvillája a fröccsös pohár… Hat éve elkezdtem ezeket a régi sztorikat lejegyezni. A legtöbb történet Lakat Károly és Dalnoki Jenő nevéhez fűződik, két különböző karakter, két eltérő humorú ember, de ők ketten szellemességben verhetetlenek voltak. Ugyancsak fontos az összes Albert Flóriánhoz, a Császárhoz kötődő személyes emlékem. Ami érdekes, hogy a könyv szerkesztése közben azt éreztem, ők visszaadják, mit is jelent ferencvárosinak lenni, az igazi, őszinte sportbarátságot, az összetartozást, a klubszeretet. Rengeteget nevettünk velük, miközben folyamatosan tanulhattunk tőlük. A Fradi az életem, de azt gondolom, ez a könyv más klub szurkolóinak is szórakoztató olvasmány lehet.
NS
