Pénteken már kezdődik is a Csíkszereda elleni Erste Liga döntős párharc, Fodor Szabolcsot kérdezték róla.
Férfi jégkorong, Erste Liga, rájátszás, döntő
A párharc az egyik fél negyedik győzelméig tart.
1. mérkőzés – április 1., Csíkszereda: Sportclub Csíkszereda – Ferencváros
2. mérkőzés – április 2., Csíkszereda: Sportclub Csíkszereda – Ferencváros
3. mérkőzés – április 5., Tüskecsarnok: Ferencváros – Sportclub Csíkszereda
4. mérkőzés – április 6., Tüskecsarnok: Ferencváros – Sportclub Csíkszereda
5. mérkőzés – április 9, Csíkszereda: Sportclub Csíkszereda – Ferencváros (ha szükséges)
6. mérkőzés – április 11., Tüskecsarnok: Ferencváros – Sportclub Csíkszereda (ha szükséges)
7. mérkőzés – április 13., Csíkszereda: Sportclub Csíkszereda – Ferencváros (ha szükséges)
Fodor Szabolcs
Nagyon örülök az újabb bajnoki címnek. Személy szerint nekem is sokat jelent, kevés ember mondhatja el magáról bármilyen sportágban, hogy az első négy, felnőtt csapatnál töltött vezetőedzői évében négy magyar bajnoki címet szerezzen. Az pedig külön öröm és hatalmas megtiszteltetés, hogy mindezt a Ferencvárossal értük el. A klub szempontjából is jelentős siker ez, hiszen megvan a 29. aranyérem, haladunk afelé, hogy a férfi labdarúgókat követve nekünk is meglegyen a harmadik csillag a címer felett! Viszont ezt most a holnap reggeli edzésig ünnepeljük, utána pedig kizárjuk a gondolataink közül, és egyetlen dolog lebeg majd a szemünk előtt: hogy maximálisan felkészüljünk a szezon csúcspontjára, az Erste Liga döntőjére. Nem titok, újságírók, szakmabeliek is beszéltek róla már a szezon során is, hogy a Csíkszereda papíron kiemelkedik a mezőnyből. A keretükre ránézve játékosaik közel 2000 KHL-mérkőzés rutinjával rendelkeznek, tényleg kimagasló játékosaik vannak. De kijelenthetem, és a srácokkal is tisztáztuk, hogy nem fogunk feltartott kézzel játszani ellenük. Szoktam mondani, és most is azt mondom, hogy ha mindenki a Fradihoz méltó módon küzd az utolsó csepp véréig, azzal mi már megtettük, amit tudunk, és hogy ez mire elég, azt majd meglátjuk. Küzdeni mindig, felad soha! – ennek a mottónak a mentén fogunk harcolni. Ez a Ferencvárosnál a minimum, ezt ígérjük, ezt fogjuk teljesíteni! Lehet, hogy közhelynek számít, de attól még igaz: a szurkolók plusz egy embernek számítanak a jégen. Ha kijönnek a mérkőzésekre, megtöltik a lelátót, és hangosan buzdítanak minket, az elképesztő extra energiákat szabadít fel és motivációt ad. Pesterzsébeten három éve telt ház volt a döntő hazai meccsein, jó lenne ezt újra átélni, ezúttal a Tüskecsarnokban, 2000 néző előtt. Óriási jelentősége van a fradisták jelenlétének, remélem, hogy tényleg pokoli hangulat lehet a Tüskecsarnokban a döntő mérkőzésein!
