Ismét borulhat a vizes versenynaptár.

További részletek és nyilatkozatok: VLV

Vámos Márton

Csalódott vagyok, kavarognak bennem a gondolatok, felháborodást érzek. Nagyon nehéz kétszer megélni ugyanezt a helyzetet – ugye, az olimpiát már elhalasztották egy évvel. Azt akkor valamivel jobban fogadtam, ezt most nem tudom… Két évvel vagyunk a koronavírus-járvány kirobbanása után, majdnem mindenhol hozzáférhetők már a vakcinák, sok embernek három védőoltása van, tisztelettel megkérdezném: minek oltatjuk be magunkat, hogyha nem azért, hogy tudjunk világverseny játszani? Ráadásul kevesebb mint négy hónapra vagyunk a tervezett világbajnokság kezdetétől. Nyilván az a “hivatalos” indoklás, hogy nem lehet mit csinálni, ilyen a helyzet, bele kell nyugodni, de én nem így látom. Elrakják ezt a vb-t, amit már tavaly le kellett volna játszani, ráadásul úgy, hogy utána nem sokkal jön majd a következő – teljesen agyament ez az egész. A sportolók számára ez rendkívül súlyos döntés, aminek következményei vannak. Keményen készülünk, edzünk, mindent feláldozunk egy kitűzött cél érdekében, s valahol egy irodában, könnyedén meghozzák ezt a döntést, ami értelmetlenné teszi a munkánkat, elveszi a reményeinket, mentálisan teljesen kikészít minket. Nagyon nehéz ezt feldolgozni, ráadásul másodszor. Nem is elsősorban magamra gondolok, hanem a nálam idősebb játékosokra. Mérges vagyok, fel vagyok háborodva, hogy megint megcsinálják ezt velünk.