Az MLSZ elnöke elmondta, hogy késhet a VAR bevezetése az NBI-ben.
Megtartotta éves közgyűlését a Magyar Labdarúgó Szövetség, idén is online konferencián gyűltek össze a küldöttek. Dr. Csányi Sándor elnök előadásában kiemelte, egységes képzési előírások betartásával és megfelelő számonkéréssel javítani kell az utánpótlás-nevelés hatékonyságán, ehhez minden feltétel biztosított. A küldöttek elfogadták a szövetség szakmai és pénzügyi beszámolóját, valamint a szövetség jövő évi szakmai és pénzügyi tervét.
A tavalyihoz hasonlóan, a koronavírus-járvány okozta helyzethez alkalmazkodva, idén is online ülésezett a magyar labdarúgás legfőbb döntéshozatali szerve, az UEFA képviselőjének a jelenlétében. A 76 küldött közül 51-en vettek részt a tanácskozáson.
Csányi Sándor elnök beszámolójában kiemelte, hogy az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően az eredményes munkavégzés stabil feltételrendszere – az amatőröknél és a profiknál egyaránt – biztosított.
Az elmúlt tíz évben jelentősen fejlődött az infrastruktúra: a szövetség felszámolta az ezen a területen felhalmozott több évtizedes lemaradást. Pályák, öltözők, sporttelepek, stadionok létesültek és elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna is. Összesen 1305 pályát adtak át a legkisebb településektől a fővárosig az ország egész területén. Minden NB I-es csapat birtokba vehette új, vagy felújított létesítményét, de a legtöbb stadion elkészült már az NB II-es csapatok esetében is.
Szinte minden korosztályban és minden megyében kétszeresére növekedett a játékosok létszáma. Az igazolt labdarúgók száma 2010 és 2020 között 127 ezerről 281 ezerre nőtt.
„Mi valósult meg a terveinkből? Az nem vitatható, hogy az eredményes munkavégzéshez szükséges stabil feltételrendszer az amatőröknél és a profiknál egyaránt biztosítva van. Nőtt az igazolt játékosok száma és Európában is páratlan az az infrastruktúra-fejlődés, ami végbement itthon. A sportszervezetek felelős gazdálkodás mellett teljesen kiszámítható és stabil gazdasági helyzetbe kerültek” – kezdte beszámolóját az elnök, külön említve a válogatottat, amely a 2016-os után az idén rendezett Európa-bajnokságra is kijutott, s megemlítette azt is, hogy a legutóbbi volt sorozatban a harmadik évad, amelyben magyar klubcsapat a nemzetközi kupák csoportkörébe került.
A beszámoló szerint az utánpótlás-játékosok kiválasztásának és képzésének színvonalát jelentős mértékben javítani kell és olyan klubvezetőkre volna szükség, akik a szakemberek nyugodt munkavégzését lehetővé teszik. Emellett Csányi arról is beszélt, ami nem sikerült.
„Talán ezt hányják a szemünkre a médiában is mindenfelé: a nézőszám növelése, legalábbis bajnoki mérkőzéseken, a stadionokban sajnos nem érte el a kitűzött célt. A kluboknak kell erre nagyobb figyelmet fordítani. A válogatott mérkőzések nézőszámaival ugyanakkor nincs probléma” – fogalmazott Csányi Sándor.
A hagyományosan előtérben lévő férfi futball mellett a mellőzöttségből kitörve intenzív felzárkózás indult a női és a futsalszakágban. Ma már 50 ezer nő futballozik valamilyen formában, és 37 ezerre nőtt a futsaljátékosok száma. A felnőtt női válogatottat most először vezeti külföldi edző, a német Margret Kratz célja, hogy a következő három világverseny egyikére kivezesse a csapatot.
Ezt követően az egymás után két Európa-bajnokságra kijutó férfi A-válogatottról is szót ejtett a szövetség elnöke:
– Az eredmények mellett fontos kiemelni, hogy a keretben végbement a generációváltás, olyan tehetséges fiatalok kerültek be Marco Rossi csapatába, mint Szoboszlai Dominik, Sallai Roland, Szalai Attila, Varga Kevin, Kecskés Ákos és Schäfer András. 2019 óta tizenöt helyet lépett előre a csapat a FIFA-világranglistán, és kilenc mérkőzés óta tartó veretlenségi sorozatban van. A világbajnoki selejtezőben három találkozó után Anglia mögött a második helyen áll – fogalmazott az MLSZ első embere.
Az alig egy hónap múlva rajtoló Európa-bajnokság kapcsán az MLSZ kampányt indít annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet: a labdarúgás – az egészség megőrzése és a közösségek építése mellett – olyan érzelmeket közvetít, élményeket nyújt, mint talán semmi más!
Ezt követően a nemzetközi klubfutballal folytatódott a prezentáció:
– Gratulálok a Ferencvárosnak, amely harmadik évben, ráadásul pontrekorddal nyerte meg a bajnokságot Szerhij Rebrov vezetésével. A csapat sokaknak meglepetést okozva, rangos ellenfeleket legyőzve jutott a BL-főtáblájára. Ezzel a harmadik olyan évet zárjuk, amikor magyar csapat EL- vagy BL-csoportkörben szerepelt. A következő szezontól a bajnokot leszámítva a többi nemzetközi kupában induló csapatunk az új Konferencia Ligában szerepelhet. Ami pozitívum, hogy a Konferencia Liga beindításával növekszik a csoportkörben szereplő klubcsapatok száma, növekszik tehát a magyar csapatok számára is a lehetőség a csoportkörbe jutásra, mely újabb versenylehetőséget, bizonyítási lehetőséget, és adott esetben bevételi forrást jelent. Emellett a hazai bajnokságokban is jelentősen növekszik az összdíjazás.
„Az NB I-ben az eddigi 6.6 milliárd helyett 12 milliárd lesz az összdíjazásra rendelkezésre álló pénz összege, az NB II-ben 3 milliárd forintról 4.8 milliárdra növeljük a pénzdíjat. A női NB I összdíjazása 145 millióról 600 millióra emelkedik, a férfi futsalé pedig 80 millióról 480 millióra nő.” – közölte Csányi.
„Évek óta negatívum, hogy továbbra is nagyon alacsony a fiatalok és játékperceiknek száma. Szerencsére a csökkenés megállt, de nem nőtt a fiatalok játékperceinek száma. Ha megnézzük például a Magyar Kupa döntőjét, egészen elszomorító volt, hogy az Újpestben egyetlen magyar sem játszott. A külföldiek arányát kell csökkenteni, kiemelt cél a magyar fiatalok játékperceinek növelése” – jelentette ki Csányi, aki szót ejtett arról is, előfordulhat, hogy az eredeti elképzelésekkel ellentétben mégsem vezetik be a videobírót az NB I 2021–22-es idényében.
„A vírushelyzet miatt sajnos csúszik a VAR kezelésére alkalmas szakemberek oktatása, de a lehetőség, hogy az új idényben bemutatkozzon a videobíró, még áll” – fogalmazott Csányi.
Az MLSZ elnöke elárulta, hogy a jelenlegi NB I-es bajnoki rendszerrel kapcsolatban felvetődött, hogy esetleg változtassanak: kétszer 11 fordulós alapszakasz után kétszer ötfordulós alsó- és felsőházi rájátszást rendeznének.
„Van, ahol ez működik, például Szlovákiában. Egyeztetni kell, és majd meglátjuk, mi lesz. Azt azért mondhatom, hogy a 12 csapatos rendszer, úgy érzem, bevált. Évről évre izgalmas a bajnoki küzdelem. A dobogóért és a kiesés elkerülésért is nagy harc dúl. Az NB II-ben talán sok a 20 csapat, felvetődött, hogy csökkentsük 16 csapatosra a bajnokságot. Erősebb lenne a bajnokság, és jobbak lennének a pénzügyi lehetőségek. Itt továbbra is díjazzuk a fiatal játékosok szerepeltetését. Egy U20-as játékos szerepeltetése kötelező. A női NB I-ben 8-ről 12-re, futsalban pedig 10-ről 12-re szeretnénk emelni a létszámot” – mondta Csányi.
Sportdiplomáciai siker, hogy 2020-ban is több rangos mérkőzés és neves csapat érkezett Budapestre: az Európai Szuperkupa-döntőn hosszú idő után először vehettek részt szurkolók, de több EL- és BL-párharcot is hazánkban játszottak. A nyári Eb után pedig a 2023-as Európa Liga-döntőnek és az U17-es Eb-döntőnek is otthont adunk.
Az MLSZ sportigazgatóságának élére Barczi Róbertet jelölte ki az elnökség 2020-ban. A szervezeti egység egyik feladata volt, hogy kialakítsa a megfelelő utánpótlás-műhelyek besorolását, figyelembe véve a különböző szinteken lévő sportszervezetek adottságait és azok regionális elhelyezkedéseit.
Ezek után Csányi Sándor kitért a 2025-ig tartó célkitűzésekre is:
– A fókusz az edzőképzésen, a tehetségmenedzsmenten és a klubfejlesztésen van.
– Az utánpótlás-játékosok kiválasztásában és képzésében előre kell lépni, azt a nemzetközi összevetésben is a legmagasabb színvonalon kell végezni.
– A sikeresen elindított programokat következetesen folytatni kell.
– Képzettebb, egymástól tanulni kész sportszakemberek munkájára van szükség.
– Olyan klubvezetőkre, akik a feltételek megteremtésével lehetővé teszik a szakemberek nyugodt munkavégzését.
– Az amatőrfutball, a női labdarúgás továbbra is stratégiai fontosságú, de a növekedési szakasz lezárult, cél a megtartás és a lemorzsolódás csökkentése.
– A professzionális futballban cél a pénzügyi stabilitás megőrzése, elvárás a meccsnapi és transzferbevételek növelése, valamint a saját nevelésű játékosok nagyobb arányú beépítése.
– A kluboknak kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy szorosabb kapcsolatot építsenek ki a szurkolókkal, a társadalom minden szegmensével, ez a szövetség törekvése is.
– A VAR bevezetése is hozzájárul a hibátlan játékvezetői döntések meghozatalához az OTP Bank LigábanCsányi Sándor megköszönte a küldöttek, és a labdarúgásban dolgozók munkáját, majd a közgyűlés elfogadta a szövetség szakmai és egyszerűsített pénzügyi beszámolóját, valamint az MLSZ szakmai és pénzügyi tervét.
