A korábbi Honvéd-edzőt kérdezték, aki a Juventusnál is dolgozott az elmúlt években.

– Budapesten négy-egyre kikapott a Ferencváros a Juventustól. Tanulhat-e abból a mérkőzésből a magyar csapat?
– Tanulhat, sőt arra számítok, hogy tanult is. A meccset figyelve az volt a benyomásom, hogy a Ferencváros nagyon tart az ellenfelétől, néha szinte rémülten játszik. A félelmet el kell felejteni! A torinói mérkőzés kiváló alkalom arra, hogy az FTC szabadon, saját erejében bízva, a negatív érzéseket hátrahagyva szálljon harcba.

– Kivételes őszt él át a magyar labdarúgás: a Ferencváros a BL csoportkörében játszik, a válogatott kijutott az Európa-bajnokságra és megnyerte Nemzetek Ligája-csoportját a B-ligában. Tízegynéhány éve volt rálátása az itteni viszonyokra – miben érzékeli a változást?
– A stadionok építése bizonyára elengedhetetlen segítség volt a megfelelő környezet kialakításához, én azonban inkább szakmai téren feltételezek előrelépést, az akadémiák működésében. A magyar játékosok képzésének javulását és az általános színvonal-emelkedést érzékeltethetik a válogatott eredményei, ez azonban még csak egy hosszú út eleje. Biztatást, magabiztosságot jelenthet a folytatáshoz, és ezen a téren különösen fontosnak tartom a válogatott újabb Eb-szereplését.

– A sikereknek adott némi olasz színezetet Marco Rossi szövetségi kapitány személye.
– Ismerem őt, annak idején futballistaként játszottunk egymás ellen, váltottunk is néhány üzenetet a közelmúltban. Munkájának gyümölcsét megítélésem szerint az a felismerés hozta meg, hogy futballistái gondolkodásából indult ki, a képességeikhez igazodva alakította ki a játékot.

Teljes interjú: NSO