A szolnoki ellen ismét címet védtünk, míg az újpestit az örökranglista élén előztük meg 20. kupasikerünkkel.

Férfi vízilabda, Magyar Kupa, Final4, döntő
Szolnoki Dózsa 13-13 (bü.: 5-6) Ferencváros
Negyedek: 5-4, 4-3, 1-3, 3-3
Gólok: Fountoulis 7, Vámos 6, Jansik 3, Jaksic 2, Kállay 1

Kegyes volt az időjárás a fináléval, a szombati naphoz képest kellemesebb volt a hőmérséklet. A vízilabda Mekkája, a Hajós Alfréd sportuszoda, ha nem is csordultig, de szépen megtelt, a közlések szerint nagyjából 3000-en választhatták esti programnak a nagydöntőt. Amely előtt Benedek Tiborra emlékeztek az alábbi összeállítással:

Ezután jöhetett a mérkőzés, amelyre egyik fél sem állhatott ki a legerősebb összeállításában, nálunk ugye hiányzott Varga Dénes és Zalánki Gergő, odaát pedig Nagy Viktor nem volt bevethető. Végig fej-fej mellett haladtak a csapatok, a legnagyobb különbség kettő volt, ezt a Szolnok érte el, mi pedig amikor vezettünk, akkor egy gól volt az előnyünk. Óriási nyomás helyeződött ránk a találkozó első felében, két bekkünk is két hibapontos lett az első negyedben, valamint folyamatosan ötmétereseket ítéltek ellenünk, a második negyedben pedig már Pohl is közel volt ahhoz, hogy kipontozódjon. Sajnos a játékvezetők nem tudták magukévá tenni azt az elméletet, hogy ez nem róluk szól… Volt olyan ítéletük, amit az ellenőrrel hárman együtt magyaráztak egymásnak percekig, ezután pedig meg voltak sértődve, hogy a szurkolók ezt szóvá tették, egyiküket ki is akarták vezettetni és a mérkőzés felfüggesztésével fenyegetőztek. De aztán persze ment tovább minden. A Szolnoknál jellemzően többen lőtték a gólokat, míg nálunk Fountoulisra és Vámosra hárult a teher, amit szerencsére elbírtak. A nagyszünetre kétgólos előnnyel mehetett a Dózsa.

A folytatásban olybá tűnt, hogy kicsit fáradnak, miközben mi taktikát is váltottunk, így sikerült csökkentenünk a büntetéseket, de azért így is akadt egy igazán elképesztő jelenet: sikerült úgy páros kiállítást ítélni ellenünk, hogy mindkét játékosnak a harmadik hibája volt az, de még talán most sem értik, miért kapták, így Pohl és Vigvári mehetett a partra, a helyzetet értékesítette is a Szolnok, ez volt az egyetlen góljuk a negyedben. Mi viszont hármat lőttünk, így sikerült egalizálnunk! A záró játékrész iksz lett, komoly izgalmakkal fűszerezve: megszereztük a vezetést, ám ellenfelünk fordítani tudott, végül az utolsó támadásban kettős fórba kerültünk – nehogy a Csanádi – Kun párosra lehessen fogni, hogy nem adták meg az esélyt… De azzal élni is kellett, és éltünk is vele: Kállay Márkra játszottuk ki a helyzetet, aki könyörtelenül beverte az egyenlítő találatot. Jöhetett a szétlövés.

Amiben mondhatni, hogy rutinosak vagyunk és Vogellel a kapuban legyőzhetetlenek… Ezúttal is így volt, Soma kétszer hárított, míg a szolnoki hálóőr egyszer sem, az egy rontásunk kapufa lett. Mivel kapusunk második védése már a hirtelen halálban jött, így Fountoulis a kupagyőzelemért dobhatott, nem is hibázott, jöhetett az ünneplés!

Az FTC Magyar Kupa győztes férfi vízilabda csapata a 2020/2021-es szezonban

Jansik Szilárd

Rendkívül nehéz mérkőzés volt, de tudtuk, hogy ez vár ránk, mert nagyon egyben van a Szolnok. Jól mutatja az erejüket, hogy a végén nekünk kellett egyenlítenünk. Az nyert, aki fejben jobban bírta az ötöspárbajt, és ezek mi voltunk. Sokat számított, hogy volt már részünk hasonló helyzetben, Vogel Somában mindig bízhatunk, Giannis Fountoulis pedig óriási volt, ahogy elbírta a végén a terhet.

Vogel Soma

Nehéz volt nagyon a mai mérkőzés is, meg a tegnapi is. Ugye, nagyon kevés meccset játszottunk mostanában, tudjuk, hogy miért. Halasztott mérkőzések voltak, mi is kihagytunk, az ellenfelek is kihagytak heteket, úgyhogy nehéz volt belerázódni. Talán ez még a játékunkon is látszódott, Ami nagyon fontos, hogy bár, ma inkább szaladtunk az eredmény után, és a végén fordítottunk is, aztán a Szolnok ugye átvette a vezetést, de aztán vissza tudtunk zárkózni újra. És ez nagyon fontos, megmutatja a csapat erejét, hogy a második félidőben tudtunk egy fokozatot kapcsolni. És szerintem kívülről is látszódott, hogy bennünk talán több van, mint a Szolnokban.

Varga Zsolt

Óriási mérkőzés volt. Nagyon büszke vagyok a csapatomra, hogy ebben az összeállításban, ilyen körülmények között is képesek voltunk küzdeni és nyerni. Nekem nagyon sokat jelent ez a győzelem, rendkívül boldog vagyok. A Szolnok nagyon jól játszott, de mi is. Erre számítottam, mi azért játszottunk egymás ellen az elmúlt egy-két hónapban, amíg lehetett, edzőmérkőzéseket, és azok nagyon kiegyenlítettek voltak. Szerintem a Szolnok ebben az évben nagyon jól igazolt, nagyon sokat erősödtek, és végig azt gondoltam, hogy egy nagyon jó csapattá vált a Szolnok újra. Amire még rendkívül büszke vagyok, az Márk, mert Márkkal volt egy megállapodásunk, amit elneveztünk last dance-nek, és nagyon boldog vagyok, hogy be tudta lőni az utolsó gólt, amivel visszajöttünk és nagyon boldog vagyok, hogy benne tudott lenni még ebben az utolsó last danceben, róla szólt ez a last dance.

MVLSZ, NSO, VLV