Szabó “Hurvinyek” Zsolt beszélt a részletekről. Igaz Andrást pedig arról kérdezték, hogyan telepítik a rendszert az Üllői útra.

Az UEFA előírásai szerint a selejtezősorozat eddigi párharcaiban nem volt lehetőség a videóbíró technológia, azaz a VAR használatára, azonban a playoff-ban már alkalmazhatják a játékvezetők a kétes szituációk vizsgálatára.

A topbajnokságokban több helyen láthattuk, hogy egy központi stúdióban kap helyet a videóbíró, azonban ez a Bajnokok Ligájában másképp van.

A Bajnokok Ligájában más a helyzet, mint amit eddig láthattunk egy átlagos bajnoki forduló alatt. Az UEFA-nak több busz áll rendelkezésére, ezek pedig a videóbíró bevezetése óta rendszerint a stadionon belül helyezkednek el. Itt állítják fel a VAR-nak szánt stúdiót, tehát egy ilyen mérkőzésen nincs konkrét központ. A stúdióban ülők az egész találkozót figyelemmel kísérik, de csak négy esetben avatkozhatnak közbe – mondta Szabó Zsolt, korábbi FIFA játékvezető.

A négy ilyen eset közé tartozik a mérkőzésen esett gólok alapos vizsgálata: a labdaszerzéstől egészen az akció befejezéséig visszanézik a támadást, annak érdekében, hogy csak és kizárólag szabályos gólt adjanak meg.

Egy gól esetében a labdaszerzéstől kezdve többször újranézik a támadás menetét, hogy történt-e olyan szabálytalanság – akár a pálya másik részén – ami a védekező csapat kárára történt. Ilyen lehet például, ha a bal oldalon futó támadás közben a pálya másik részén az egyik csatár visszahúzza a védőjét, a labda pedig pont az ő területére érkezik. Ebben az esetben a gólt visszavonják és a védőcsapat végezhet el szabadrúgást. De itt azt is figyelik, hogy a labda teljesen áthaladt-e a gólvonalon, de ez már a gólvonaltechnológiára tartozik.

A négy között szerepel még a tizenhatoson belül történő szabálytalanságok, illetve azok valódisága és súlyossága. A harmadik komoly, meccset befolyásoló tényező, hogy melyik játékos kapott sárgalapos figyelmeztetést, vagy piros lapot.

Egy tömegjelenetnél nincs könnyű dolga egyetlen játékvezetőnek sem. Nem egyszerű szemmel tartani, hogy pontosan mi is történik egy-egy ilyen szituációban, így az is könnyen előfordulhat, hogy rossz embernek mutat fel sárga lapot. Ilyenkor a videóbíró többször is megnézi az adott jelenetet és a játékvezető fülére szól, hogy mondjuk nem a nyolcas, hanem a hatos játékost kellett volna figyelmeztetni – magyarázza Szabó Zsolt.

A negyedik ilyen tényező a közvetlen piroslapos szituáció. Szabó Zsolt elmondta, hogy a játékvezető nem láthat minden szabálytalanságot és ilyenkor lép életbe a videóbíró.

Vannak esetek, amikor a játékvezető követi a labda útját, követi a támadást, de a háta mögött történik valami. Mivel a játékvezető a pálya másik felén van, lehet, hogy ebből nem sok mindent érzékel, de a videóbíró követte végig az eseményeket, így a fülére szólnak, hogy mi is történt. Ilyenkor a pálya szélén felállított monitoron visszanézheti a szituációt és leküldheti a pályáról a szabálytalankodó felet. Kiemelendő, hogy második sárga lapos szituációt – annak ellenére, hogy annak is piros lap lenne a vége – nem néz vissza a játékvezető.

Egy mérkőzés alatt sok kérdőjeles szituáció adódhat, de a játékosok és a kispadon lévő stábtagok sem kérhetik, hogy az adott történéseket a játékvezető nézze vissza, sőt ez reklamálásnak számít, ami sárga lapot jelenthet.

Természetes, hogy abban a felfokozott állapotban a játékosok szeretnék, ha a bíró visszanézné a szituációt, de ezt sem ők, sem pedig a kispadon lévők nem kérhetik. A szituáció visszanézéséről kizárólag a videóbíró és a játékvezető dönthet.

A helyzetek többségében a játékvezetőnek kell döntenie, de van, amikor a VAR mondja ki az utolsó szót:

A helyzetek nagy részében a játékvezető kezében van a döntési jog: ilyen lehet egy tizenegyesszituáció vagy egy szabálytalanság súlyosságának (és egyben egy kiállítás) kérdése. Viszont vannak olyan esetek, amikor a videóbíró mondja ki az utolsó szót. Ez rendszerint olyan helyzetekben történik meg, amikor azt kell vizsgálni, hogy a labda kint volt-e vagy bent, illetve, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson belül történt, vagy épp azon kívül történt.

Fontos kiemelni, hogy a VAR csak nyilvánvaló hiba esetén avatkozik be. Előfordulhat olyan is, amikor a játékvezető látott egy esetet a büntetőterületen belül, és eldöntötte, hogy az “nem ér” büntetőt, ilyenkor kommunikál a VAR-al, és jelzi, hogy nem fogja visszanézni, mert egyértelműen látta a szituációt.

Mivel az NB I-ben egyelőre még nincs VAR, ezért a Groupama Arénában ki kell építeni ennek technikai hátterét a szeptember 29-i Ferencváros – Molde playoff-mérkőzésig. Ezzel kapcsolatban kerestük Igaz Andrást, a Groupama Arénát üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezetőjét.

Az UEFA szállítja és telepíti a videóbírós rendszer kiépítéséhez szükséges teljes technikai hátteret a Groupama Arénába. Erre minden bizonnyal a Ferencváros norvégiai mérkőzése után kerül sor. Mi egy skyboxot biztosítunk az UEFA szakemberei számára, ahonnan történik majd a rendszer irányítása. A VAR és annak beüzemelése a Ferencvárosnak nem jelent költséget, mivel ezt a nemzetközi szövetség állja – tájékoztatott Igaz András.

Csakfoci, Fradi.hu