Szabó „Hurvinyek” Zsolt beszélt a részletekről. Igaz Andrást pedig arról kérdezték, hogyan telepítik a rendszert az Üllői útra.
Az UEFA előírásai szerint a selejtezősorozat eddigi párharcaiban nem volt lehetőség a videóbíró technológia, azaz a VAR használatára, azonban a playoff-ban már alkalmazhatják a játékvezetők a kétes szituációk vizsgálatára.
A topbajnokságokban több helyen láthattuk, hogy egy központi stúdióban kap helyet a videóbíró, azonban ez a Bajnokok Ligájában másképp van.
– A Bajnokok Ligájában más a helyzet, mint amit eddig láthattunk egy átlagos bajnoki forduló alatt. Az UEFA-nak több busz áll rendelkezésére, ezek pedig a videóbíró bevezetése óta rendszerint a stadionon belül helyezkednek el. Itt állítják fel a VAR-nak szánt stúdiót, tehát egy ilyen mérkőzésen nincs konkrét központ. A stúdióban ülők az egész találkozót figyelemmel kísérik, de csak négy esetben avatkozhatnak közbe – mondta Szabó Zsolt, korábbi FIFA játékvezető.
A négy ilyen eset közé tartozik a mérkőzésen esett gólok alapos vizsgálata: a labdaszerzéstől egészen az akció befejezéséig visszanézik a támadást, annak érdekében, hogy csak és kizárólag szabályos gólt adjanak meg.
– Egy gól esetében a labdaszerzéstől kezdve többször újranézik a támadás menetét, hogy történt-e olyan szabálytalanság – akár a pálya másik részén – ami a védekező csapat kárára történt. Ilyen lehet például, ha a bal oldalon futó támadás közben a pálya másik részén az egyik csatár visszahúzza a védőjét, a labda pedig pont az ő területére érkezik. Ebben az esetben a gólt visszavonják és a védőcsapat végezhet el szabadrúgást. De itt azt is figyelik, hogy a labda teljesen áthaladt-e a gólvonalon, de ez már a gólvonaltechnológiára tartozik.
A négy között szerepel még a tizenhatoson belül történő szabálytalanságok, illetve azok valódisága és súlyossága. A harmadik komoly, meccset befolyásoló tényező, hogy melyik játékos kapott sárgalapos figyelmeztetést, vagy piros lapot.
– Egy tömegjelenetnél nincs könnyű dolga egyetlen játékvezetőnek sem. Nem egyszerű szemmel tartani, hogy pontosan mi is történik egy-egy ilyen szituációban, így az is könnyen előfordulhat, hogy rossz embernek mutat fel sárga lapot. Ilyenkor a videóbíró többször is megnézi az adott jelenetet és a játékvezető fülére szól, hogy mondjuk nem a nyolcas, hanem a hatos játékost kellett volna figyelmeztetni – magyarázza Szabó Zsolt.
A negyedik ilyen tényező a közvetlen piroslapos szituáció. Szabó Zsolt elmondta, hogy a játékvezető nem láthat minden szabálytalanságot és ilyenkor lép életbe a videóbíró.
– Vannak esetek, amikor a játékvezető követi a labda útját, követi a támadást, de a háta mögött történik valami. Mivel a játékvezető a pálya másik felén van, lehet, hogy ebből nem sok mindent érzékel, de a videóbíró követte végig az eseményeket, így a fülére szólnak, hogy mi is történt. Ilyenkor a pálya szélén felállított monitoron visszanézheti a szituációt és leküldheti a pályáról a szabálytalankodó felet. Kiemelendő, hogy második sárga lapos szituációt – annak ellenére, hogy annak is piros lap lenne a vége – nem néz vissza a játékvezető.
Egy mérkőzés alatt sok kérdőjeles szituáció adódhat, de a játékosok és a kispadon lévő stábtagok sem kérhetik, hogy az adott történéseket a játékvezető nézze vissza, sőt ez reklamálásnak számít, ami sárga lapot jelenthet.
– Természetes, hogy abban a felfokozott állapotban a játékosok szeretnék, ha a bíró visszanézné a szituációt, de ezt sem ők, sem pedig a kispadon lévők nem kérhetik. A szituáció visszanézéséről kizárólag a videóbíró és a játékvezető dönthet.
A helyzetek többségében a játékvezetőnek kell döntenie, de van, amikor a VAR mondja ki az utolsó szót:
– A helyzetek nagy részében a játékvezető kezében van a döntési jog: ilyen lehet egy tizenegyesszituáció vagy egy szabálytalanság súlyosságának (és egyben egy kiállítás) kérdése. Viszont vannak olyan esetek, amikor a videóbíró mondja ki az utolsó szót. Ez rendszerint olyan helyzetekben történik meg, amikor azt kell vizsgálni, hogy a labda kint volt-e vagy bent, illetve, hogy egy szabálytalanság a tizenhatoson belül történt, vagy épp azon kívül történt.
Fontos kiemelni, hogy a VAR csak nyilvánvaló hiba esetén avatkozik be. Előfordulhat olyan is, amikor a játékvezető látott egy esetet a büntetőterületen belül, és eldöntötte, hogy az „nem ér” büntetőt, ilyenkor kommunikál a VAR-al, és jelzi, hogy nem fogja visszanézni, mert egyértelműen látta a szituációt.
Mivel az NB I-ben egyelőre még nincs VAR, ezért a Groupama Arénában ki kell építeni ennek technikai hátterét a szeptember 29-i Ferencváros – Molde playoff-mérkőzésig. Ezzel kapcsolatban kerestük Igaz Andrást, a Groupama Arénát üzemeltető Sportfive Hungary Kft. ügyvezetőjét.
– Az UEFA szállítja és telepíti a videóbírós rendszer kiépítéséhez szükséges teljes technikai hátteret a Groupama Arénába. Erre minden bizonnyal a Ferencváros norvégiai mérkőzése után kerül sor. Mi egy skyboxot biztosítunk az UEFA szakemberei számára, ahonnan történik majd a rendszer irányítása. A VAR és annak beüzemelése a Ferencvárosnak nem jelent költséget, mivel ezt a nemzetközi szövetség állja – tájékoztatott Igaz András.
