Labdarúgó csapatunk élő legendája arról is mesélt, hogyan telnek napjai.

Máriaremete — Madárfütty, ózondús levegő, a vidék egészséges illata. Pedig Máriaremete csupán egy lendületes autóútra van a fővárostól. Itt él Rákosi Gyula (81).

Harmóniában önmagával, a feltartóztathatatlanul száguldó idővel, no meg a 45 esztendős lányával. Az FTC korábbi klasszis labdarúgójának, a 41-szeres válogatott, olimpia és Európa-bajnoki bronzérmesnek nem hiányzik egy igazi társ. Felesége 41 éves volt, amikor esztendőkkel ezelőtt meghalt, és azóta nem lépett senki az asszony helyére. Ezért is voltak fontosak a barátok, az egykori csapattársak, a 2011-ben elhunyt Albert Flórián (†70) és az idén júliusban távozott Szűcs Lajos (†76).

Nézzen körül, itt minden megvan ahhoz, hogy jól érezzem magam. Elcsépelt szó, de én mégis ki merem jelenteni, hogy boldogan élek itt. A lányom a felső szinten, én alul, jól megvagyunk. Sokan panaszkodnak a kortársaim közül, hogy megöregedtünk, hogy mindenünk fáj, hogy oda lett az ifjúságunk, és erre én mindig azt mondom, becsüljük meg, hogy ennyi időt kaptunk a sorstól. Az más kérdés, hogy egyre nehezebben viselem a veszteségeimet. Albert Flóri kilenc éve ment el, nincs olyan hónap, hogy ne mennék ki hozzá az óbudai temetőbe. Megállok a sírjánál, és csak beszélek hozzá, viccelődök, hülyéskedek, ahogy tettük azt évtizedeken át…

A „Császár” halála után még szorosabb kapcsolat és kötelék alakult ki Rákosi Gyula és Szűcs Lajos között. Alberttal ők hárman alkották a Fradi úgynevezett tanácsadói testületét, nap mint nap együtt töltötték az időt egy közös irodában, no meg az Üllői úti pályán. Aztán egyszer csak Szűcs Lajos is megbetegedett, egyre aggasztóbb hírek jöttek vele kapcsolatban.

Nagyjából két és fél éve kezdődött a kálváriája, műtötték vastagbéldaganattal, gond volt a szívével, a tüdejével, hol kórházban volt, hol otthon, és folyamatosan azt hallottam tőle, Kicsi, ennek így nincs sok értelme. Én meg szinte kiabáltam, hogy akarsz-e élni, barátom, és ő persze, bólogatott. Fel kellett rázni, mert rendre elhagyta magát. A halála előtti utolsó héten, csütörtökön még viccelődtünk a kórházi ágyánál. Mondtam neki, viszek kaját. Aztán szombaton még felhívtam, és olyan furcsa, rekedtes volt a hangja, kérdeztem is tőle: mi van, Lajos, be vagy rúgva? Másnap délelőtt az egyik áruházban megállított egy ismerősöm, és azt mondta, meghalt Szűcs Lajos… Napokig nem tértem magamhoz. Aztán a Fradi-pályán rendeztek egy búcsúztatót, szép volt, megható, a klub megadta a módját, ahogy illik. Ott találkoztam Lajos fiával, Csabával, és egy szóval nem mondta nekem, hogy másnap vesznek végső búcsút az apjától. Nem hívtak meg. Nagyon fáj, hogy nem lehettem ott a barátom temetésén. A mai napig nem tudom, hogy miért történt ez így, miért Dunai Antalt választották, miért nem én mondhattam a búcsúbeszédet.

Rákosi természetesen nagyon várja a jövő heti Ferencváros–Dinamo Zagreb Bajnokok Ligája-selejtezőt.

Szerhij Rebrov kiváló edző, remekül összerakta a csapatot, ott vagyok a hazai meccseken, élvezem a játékot. Azon már túl vagyok, hogy saját nevelésű gyerekek után sírjak, az a világ már elmúlt. A Dinamo Zagreb ellen pedig 51 százalék esélyt adok a továbbjutásra – mondta.

Blikk