Azért lát hibákat is és beszólt a MOL FC tulajdonosának az MLSZ újraválasztott elnöke.
„Nemcsak a második ötéves elnökségi ciklus zárult le, hanem úgy tűnik, egy korszak is. Nemcsak arról beszélek, hogy jelentős források kerültek a magyar sportba és labdarúgásba, hanem arról is, hogy ezek rendkívül eredményesen dolgoztuk fel” – kezdte Csányi Sándor az elmúlt tíz év összegzését. A szövetség elnöke ezt követően kifejtette az infrastrukturális fejlesztéseket, hozzátette, ez a munka most fejeződik be, mert a következő idénytől már mindegyik csapat megfelelő körülmények között szerepelhet. Beszélt továbbá az igazolt labdarúgók számának folyamatos növekedéséről, szóba került a futsal és a kispályás labdarúgás is. „Ahol elmaradásunk van, az az amatőr pályák, grundok építése. A legnagyobb eredmény az új Puskás-stadion építése, világszínvonalú létesítmény, valódi multifunkcionális létesítmény” – összegzett Csányi Sándor, aki kitért a női futball fejlődésére is. A női labdarúgók száma meghaladja a 30 ezer főt.
„Amiben lemaradásunk van az a megfelelő szakemberképzés. Úgy értem, hogy a profi klubok esetében és az utánpótlásban. Az utánpótlásban nem minden egyes gyerek mellett van olyan edző, aki szakmailag és nevelőként alkalmas a feladata ellátására. Gyakran látunk üvöltő derviseket a pálya szélén, akik tönkreteszik a gyermek futballszeretetét is” – beszélt a problémákról Csányi Sándor. Hozzátette, az edzők mellet a sportigazgatóknak is fontos a szerepe kell hogy legyen, elsősorban a keret kialakításában. Ezt is segítik azzal, hogy 25-ben kontrollálják a keretek létszámát, mert azt tapasztalják, hogy 40-es keretek vannak, sok játékos nem is játszik, a fizetések között pedig nagy különbségek tapasztalhatók, amit a színvonal nem feltétlenül indokol. („Garancsi úr, ha leülnél, az sokat segítene, mert mindenki ül, csak te mozogsz. Próbáld meg lefixálni a helyzetedet. Persze nem rossz a helyzeted mert 2. helyen állsz a bajnokságban” – figyelmeztette viccesen a Mol Fehérvár tulajdonosát monológja közben Csányi Sándor.)
A válogatottal kapcsolatban elhangzott: októberben vagy novemberben kerülhet sor az Eb-pótselejtezők lejátszására. Csányi Sándor szót ejtett a bizonytalanságokról: „Riogatnak azzal, hogy lesz még a járványnak második hulláma. Csak remélni tudjuk, hogy ez nem zavarja meg az új idényt. Nem tudjuk, hogy el tudjuk-e indítani a bajnokságokat, nemcsak a mostani, hanem a következő idényben is. Nem tudjuk, hány csapat tudja vállalni az indulást, most kezdődik a felmérés az alacsonyabb osztályokban, ki az, aki tudja vállalni az indulást, ki nem.”
Az elnök arról is beszélt, a fiatal magyar játékosok szerepeltetése nem sikeres. A külföldieknek még mindig nagy az aránya, de ez leginkább három klub miatt van így. Magyar pályán magyar játékosok váltanak ki érdeklődést, miattuk telhetnek meg a stadionok.
„A klubok helyzete stabilizálódott. Nem volt menet közben kiesés (itt feltehetően csak az NB I-re gondolt Csányi Sándor, mert az NB II-ben például a Balmazújvárost az idény elején kizárták, és ilyenre volt példa az NB III-ban is). Stabilizálódott a szövetség pénzügyi háttere is”.
Csányi Sándor hangsúlyozta, bízik benne, hogy a járványügyi helyzet minél előbb lehetővé fogja tenni, hogy teli stadionokat lássunk, és a csapatok folytatni tudják az eddig tapasztalt fejlődést.
A Nemzeti Sport kérdésére válaszolva az MLSZ újraválasztott elnöke, Csányi Sándor elmondta: 10 éves elnöksége alatt büszke az infrastruktúra fejlesztésére, a tömegesítésre, a játékvezetés színvonalára, ugyanakkor úgy érzi, nincs elég szakember a magyar futballban, főleg az utánpótlásban. „Lehet, hogy erre nem koncentráltunk eléggé″ – jelentette ki.
A 10 évvel ezelőtti vállalásaival kapcsolatban elmondta: szerinte csak a nézőszám terén kitűzött célokat nem sikerült teljesíteniük.
„De ez nem az érdekdlődés hiánya, hiszen a tévében a magyar válogatott meccsei a legnézettebbek, ezután jön az NB I, amit többen néznek, mint a topbajnokságokat. Engem is jobban érdekel egy Paks–Kisvárda, mint egy spanyol bajnoki, leszámítva mondjuk az el Clásicót. A stadionépítés is közrejátszott abban, hogy kevesebb volt a néző, hiszen sok klubnak otthonától távol kellett játszania. A családbarát körülmények már megvannak, leszámítva a trágár kifejezéseket, az antiszemita, kirekesztő bekiabálásokat. Láttuk a Fradi és a Fehérvár nemzetközi meccsein, hogy a magyar szurkolók igenis tudnak viselkedni. Ezt kellene elérni a hazai meccseken is, ezért legtöbbet a klubvezetők tehetnek.”
Csányi Sándor azzal kapcsolatban is kapott kérdést, hogy van-e realitása az NB I-ben bérsapka, vagyis maximálizált fizetés bevezetésének? „Tőlem nem idegen, néhány helyen ez működik is külföldön, de egy ilyen döntést csak a klubokkal közös egyetértésben hozhatunk meg.”
A szavazás
Csányi Sándort egyhangúlag újabb öt évre megválasztották elnöknek. Az elnökségi tagnak jelölt nyolc személyt is újraválasztották, ellenszavazatot csak Anthony Radev és Nyilasi Tibor kapott (2-2 százalék). A felügyelő bizottság tagjait is újraválasztották.
A szavazások végeredménye:
Elnök:
Csányi Sándor: egyhangúlag (100 százalék)Elnökségi tagok:
Balogh Gabriella: 97 százalék igen, 3 százalék tartózkodás
Bánki Erik: egyhangúlag (100 százalék)
Berzi Sándor: 97 százalék igen, 3 százalék tartózkodás
Dankó Béla: 97 százalék igen, 3 százalék tartózkodás
Anthony Radev: 95 százalék igen, 2 százalék nem, 3 százalék tartózkodás
Török Gábor: 98 százalék igen, 2 százalék tartózkodás
Garancsi István: egyhangúlag (100 százalék)
Nyilasi Tibor: 98 százalék igen, 2 százalék nemforrás: nso.hu
