Még két „meccspakkunk” van, az első szerdán, Székesfehérvárott.

Férfi jégkorong, Erste Liga, rájátszás, negyeddöntő, 5. mérkőzés
Ferencváros 2–4 Fehérvári Titánok
Harmadok: 1-3, 0-0, 1-1
Gólok: Tóth Ri. (+1, Tóth A., Nagy), Hajós (+1, Pulli, Nagy)

Az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 3-2 az FTC javára.

Arany (Nagy K.)
Karmeniemi, Sarcia – Pavuk, Nagy G., Tóth A.
Boros, Pulli – Switzer, Németh, Tóth Richárd
Jászai, Rantanen – Hajós, Roczanov, Tóth Gergő
Pozsár, Tóth Renátó

Keretünk egyre foghíjasabb, így az igazi erősségünk, a négysorozás „csorbult ki” – a régóta maródi Hegyi Ádám és Rasmus Kulmala mellé csatlakozott Aki Juusela is, így egy komoly játékerőt képviselő triót kellett nélkülöznünk. A másik oldalon viszont bővült a repertoár, az EBEL-ben ismét felsülő és vakációját megkezdő első keretből ketten is lejátszottak, erre van lehetőség, azok léphetnek jégre az Erste Ligában, akik a rájátszás előtt egy meghatározott százalékban jégen voltak a második csapatban. Ezen tények ellenére is lett volna esélyünk behúzni a negyedik győzelmet, ám ezúttal az emberelőnyös és -hátrányos játékunk is kifejezetten gyengére sikeredett. A Titánok az első három ítélet után gólt lőttek, ezzel megalapozták az előnyüket, amit már nem tudtunk behozni. Hiába sikerült a szépítés a záró harmadban, egy furán repülő lövés megtréfálta Aranyt, akit később le is hoztunk, de újabb gólt már nem sikerült lőnünk. Szépítettek tehát a Titánok, jöhet a hatodik meccs, szerdán, idegenben.

Fodor Szabolcs

A speciális játékokat, az emberhátrányainkat az elején nagyon nagy százalékban kihasználta a Fehérvár, ez is megpecsételte a sorsunkat. Nem volt elég az a küzdés, az a játék, amit 40 percig csináltunk. A végére sokkal jobban jöttünk ki, ott megvolt az a harci szellem, amivel ezt a mérkőzést meg lehetett volna nyerni. Egy dolgot tudunk csinálni, mindenki a maximumot kihozza magából, mi az edzői stáb is, akik a csapat mellett vannak és szerdán ezt szeretnénk véghez vinni.