Hiába játszottunk jól, nem sikerült kihasználnunk a helyzeteinket.

Férfi jégkorong, Erste Liga, 8. forduló
Ferencváros 1–3 Dunaújvárosi Acélbikák
Harmadok: 0-0, 0-1, 1-2
Gólok: Kulmala (+1, Nagy, Rantanen)

Arany (Nagy K.)
Rantanen, Karmeniemi – Kulmala, Nagy G., Pavuk
Pulli, Jászai – Tóth A., Fitzgerald, Switzer
Hegyi, Sarcia – Tóth Richárd, Tóth Gergely, Németh
Tóth Renátó, Pozsár – Roczanov, Tóth Gergő, Farkas

A mérkőzést röviden lehet summázni: csapatunk jó hokit játszott a DAB ellen, mi támadtunk többet, mi játszottunk fegyelmezettebben, mi dolgoztuk ki a nagy helyzeteket, mindezek ellenére kikaptunk. Nem volt velünk Fortuna az eddig hibátlanul szereplő Acélbikák ellen, hiszen többször is a kapuvasat zengettük meg, a nagyobbnál nagyobb ziccereket is kihagytuk – miközben a vendégek kapusa 98%-kal (!) védett, Arany Gergely is 90% feletti hatékonyságot ért el… A túloldalon pedig jött két szerencsés gól: a második harmadban Dansereau rosszul találta el a pakkot egy lövésnél, ami így pattogott be valahogy, a meccs hajrájában pedig egy emberfórban Arany fejét találták el, a sisakról középre esett vissza a korong, onnan tudta Turcotte a kapunkba püfölni azt. Az utolsó másodpercekre lehoztuk a kapust, hátha, ezúttal nem jött be a húzás, belőtték a harmadik gólt az üres kapunkba vendégeink.

Fodor Szabolcs

Uraltuk a mérkőzést, mint a Csíkszereda ellen is, a kapura lövések aránya 50-24 volt ide, volt három kapuvasunk, de ezt a sportot gólra játsszák, egy góllal pedig nem nagyon lehet jégkorong meccset nyerni. A Dunaújváros küzdött, jól ment, de megvoltak a helyzeteink ahhoz, hogy megnyerjük ezt a mérkőzést, a kapusuk szenzációsan védett. Ha a mai játékot tudjuk hozni a továbbiakban úgy, hogy javítunk a helyzetkihasználáson, akkor be fogjuk tudni húzni a meccseket. Ez azért sokkal jobb helyzet annál, mintha esélyünk sem lenne egy-egy meccsen a győzelemre. Azon fogunk dolgozni a folytatásban, hogy bemenjenek ezek a nagy helyzeteink.