A vendégek „becsületgóljukkal” szerezték meg a vezetést, amire négy találattal válaszoltunk.
Férfi jégkorong, Erste Liga, 5. forduló
Ferencváros 4-1 Corona Brassó
Harmadok: 1-1, 2-0, 1-0
Gólok: Nagy (Hegyi, Pavuk), Fitzgerald (Tóth A., Jászai), Tóth A. (+1, Hegyi, Switzer), Tóth Richárd (Hajós, Hegyi)
Teljes mérkőzés: SportStream
Arany (Nagy K.)
Rantanen, Karmeniemi – Kulmala, Nagy G., Pavuk
Pulli, Jászai – Tóth A., Fitzgerald, Switzer
Hegyi, Pozsár – Tóth Richárd, Németh, Hajós
Sarcia, Tóth Renátó – Tóth Gergely, Tóth Gergő, Farkas
A vasárnap esti meccset jobban kezdték a vendégek, akikben dolgozott a bizonyítási vágy a Vasas elleni vereségük után. Ám gólt nem tudtak szerezni, mi pedig elkezdtünk éledezni, amit két óriási ziccer jelzett: előbb még Polc lepkése, utóbb már a kapuvas hárított. És ahogy lenni szokott, a kihagyott helyzetek megbosszulták magukat, a vendégek egy szép keresztpassz után kilőtték a rövidet. Sokáig nem örülhettek, három perc múlva egy tanári akció után Nagy Gergő egalizált – Hegyi és Pavuk iskolajátéka után bekkünk szolgálta ki tökéletesen csapatkapitányunkat.
A második harmadban már leginkább az történt, amit mi szerettünk volna, a játékrész felénél Fitzgeraldot sikerült kiugratnunk, aki remekül palizta be Polcot és értékesítette a helyzetét. A szünet előtt nem sokkal pedig egy emberfórt is kihasználtunk, a kapu előtti kavarodás végén Tóth Adrián tuszkolta be a pakkot. A záró húsz perc már kis túlzással csak „közönségkori” volt, a Brassó beletörődött a sorsába, mi pedig még lőttünk egyet, Tóth Richárd volt harcos, és a kapu mögül felkanyarodva ellőtte Polc alatt a korongot.
A héten erőltetett menetben lesz része csapatunknak, hiszen kedden a Hokiklubhoz látogatunk, pénteken a Sportclubot, vasárnap pedig az Acélbikákat fogadjuk hazai pályán.
Fodor Szabolcs
Rosszul kezdtük a meccset, tudtuk, hogy a Brassó keményen fog kijönni, főleg a Vasas elleni eredmény után, erre is készültünk, de nem sikerült jól beleállni a meccsbe. Az első harmad az egyik legrosszabb harmadunk volt ebben a szezonban, nem mentek a lábak és a passzok sem. Utána jobb lett a helyzet, egyre jobban tudtuk játszani a játékunkat. Ami lényeges volt még, hogy folyamatosan négy sorral tudtunk menni, ők viszont egyre inkább fáradtak, fel tudtuk őrölni őket, ami a harmadik harmadban jól megmutatkozott.




