A klubot már korábbi írásunkban megismerhetted, a holnapi meccs előtt megpróbáljuk részletesebben bemutatni ellenfelünk keretét, játékát, taktikáját.

A Dinamo taktikája ismerős lehet azoknak, akik tavasszal figyelték a Ferencvárost. Nenad Bjelica edző legtöbbször ugyanazt a 4-1-4-1-et (avagy 4-3-3-at) játszatja, mint mi tavasszal a Felcsút-meccstől kezdve. A horvát edző szeret rotálni, a csapatában stabil pont a Montpellier által kerülgetett 24 éves kapus Dominik Livakovic, előtte idén tavasszal (többek közt Dilaver sérülései miatt is) a legtöbbször a tavaly nem alapember, de négyszeres válogatott Marko Keskovic és az ex-U21-es válogatott, hórihorgas Dino Peric a két középhátvéd. Mindkettő erős, fejpárbajokat magabiztosan hozó, de nem túl gyors védő. A balszélen vagy az osztrák-horvát Marin Leovac, vagy a nyáron a Toulouseból igazolt svájci válogatott Francois Moubandje játszik majd. Mindkettő tapasztalt, megbízható védő – de támadásban kevésbé erősek. A jobbhátvéd posztján vagy a nyáron a Norwichtól visszatérő Ivo Pinto (a portugál focista megfordult a Kolozsvárban is, ahol Rui Pedro csapattársa volt), vagy a szlovén válogatott Petar Stojanovic kaphat szerepet. Kettejük közül talán Stojanovic lehet ránk veszélyesebb támadásban.

Bár sokan a védekezését érzik a Zágráb sebezhető pontjának, tavaly nyár óta Dilaverék 62 meccsen 37 gólt kaptak, mindössze két találkozón lőttek nekik hármat: a Rijeka elleni kupadöntőben, valamint az Európa Liga nyolcaddöntőjének visszavágóján, a Benfica – Lisszabonban a hosszabbításban találtak be kétszer a portugálok, így 3-1-es vereséggel esett ki a Dinamo. Az idei szezonban pedig hat mérkőzésen egy gólt kaptak, a hétvégén, a Gorica ellen – tartalékos csapattal.

A védelem stabilitásának kulcsa a középpályás háromszög hátsó csúcsa, a csapatkapitány Arijam Ademi, a horvát és macedón válogatott labdarúgó 9 éve a Dinamo játékosa, aki arról lehet ismerős néhányaknak, hogy 2015-ben dopping miatt 2 évre felfüggesztették. Az ő cserepárja a nagyon tehetséges, 21 éves utánpótlás-válogatott Nikola Moro.

A középpályás-háromszög bal oldali csúcsa (a Gorriaran/Tokmac poszt, ha a Fradi tavaszához hasonlítjuk) a Dinamo legnagyobb értéke, az U21-es spanyol válogatottal idén nyáron EB-győztes Dani Olmo. A játékost még 16 évesen sikerült ‘elrabolni’ a Barcelona akadémiájáról. A kiemelkedő tehetség 19 évesen robbant be a Dinamóba, annak kétség kívül legjobbja. Olmót fél Európa követi, semlegesítése kulcskérdés mindkét mérkőzésen. Az U21-es EB miatt csak később csatlakozott klubjához, így csak 87 percet játszott – ezalatt viszont 2 gól és 2 gólpassz a mérlege…

Az, hogy Olmo a Dinamo legnagyobb erőssége, nem jelenti azt, hogy a középpálya jobb csúcsán játszó társa gyenge futballista lesz. Mind a 22 éves bosnyák válogatott Gojak, mint a 21 éves horvát Lovro Majer nagy tehetség, de még egyikük sem meghatározó futballistája a Zágrábnak.

A jobbszélen a legtöbbször a nigériai Itayi Atemwien játszott eddig a szezonban, őt a télen igazolták Goricából. Ha nem ő, akkor a tapasztaltabb, a Bundesligában és a La Ligában is megfordult bosnyák válogatott Izret Hajrovic vagy a lengyel válogatott Damian Kadzior léphet pályára. A balszélső poszton a már 28 éves örök reménység (de idén új szerződést aláíró) Mario Situm (a kétszeres válogatott tavaly 1000 percet játszva 2 gólig és 1 gólpasszig jutott) és a tavalyi – 13 góllal – házi gólkirály Mislav Orsiccsal verseng a játéklehetőségért. Aligha kétséges hogy a 27 éves, tavaly nyáron egymillió euróért Dél-Koreából igazolt játékos lép pályára ellenünk.

A centerposzton, akárcsak Rebrov, Bjelica is egy magas erőcsatár és egy mozgékonyabb, játékügyesebb támadó közül választhat, kiegyensúlyozott a verseny, mindketten 12-12 gólig jutottak tavaly. Az előbbi a 193 centi magas, télen a Bolognából igazolt 24 éves Bruno Petkovic – aki méretéhez képest rendkívül gyors, míg a másik a 175 centi magas svájci válogatott, 30 éves Mario Gavranović, aki a 2016-17-es szezonban a Rijeka színeiben horvát gólkirály volt.

A Dinamo türelmes csapat, ritkán rohanja le ellenfelét. Fegyelmezettek, rendkívül gyors kontrákat képesek vezetni. A kapus Livakovic szívesen indítja hosszú labdákkal Petkovicot. A támadások többségét a széleken vezetik, érthető módon jóval veszélyesebbek Olmo és Orsic oldalán. A klub 25 ponttal nyerte a bajnokságot, de az Rijeka, Split és az Eszék játékban időnként azért fel tudta venni a versenyt velük, néha be is szorítva a zágrábiakat.

Az idei szezonban (akárcsak mi a Ludogorec ellen) nagyon jó arányban használják ki a helyzeteiket – minden második kaput eltaláló lövésükből gól lett (2.5 gól/4.8 lövés), mindezt relatíve kevés igazi helyzetből (1.86 xG) érték el. Az ő kapujukat az idei hat meccsen 12 lövés találta el, ezekből egyet engedett be Livakovic. A bő kerettel rendelkező csapatban sok helyről érkezhetnek a gólok, az idei 15 találatukat hét ember szerezte, a kanadai táblázatra 12 ember került. Olmo, Orsic és Petkovic a három játékos talán, akikre leginkább figyelni kell. Eddig a szezonban nem erőltették a letámadást a támadózónában, de nem lenne meglepő, ha a mi idei meccseinket figyelve ennek nagyobb prioritást adnának. A csapatot nem lehetetlen megkontrázni azonban – bár ezek nem sok mindenre vezettek, de pl. a Gorica 6, a Lokomotív és a Rijeka 5-5 kontrát vezetett ellenük.

Ahogy látható, a Dinamo elleni párharc roppant nehéz lesz, nem mi vagyunk az esélyesek, de fegyelmezett, harcos és pontos játékkal és persze némi szerencsével közel sem lehetetlen a siker.