Ma a férfi vízilabda válogatott is megkezdi világbajnoki szereplését Dél-Koreában.

Sedlmayer Tamás

Még nincs bennem drukk, mert nem kezdődött el a vébé. Ahogy ismerem magam, azért lesz bennem valamennyi, de ez teljesen normális, és igyekszem a saját előnyömre fordítani, hogy plusz adrenalint adjon a meccsek előtt. Elkél az, például a spanyol mérkőzést megelőzően, vagy később, ahogyan élesedik a harc, ha mondjuk az elődöntőben játszunk, menetelünk tovább. Azért megfordul a fejemben néha az olimpiai kvóta is, ugyanakkor a Ferencvárosban megtanultam, hogy mindig az aktuális feladattal kell foglalkozni, a következő mérkőzés pedig az Új-Zéland elleni lesz. Majd aztán haladunk sorban.

Märcz Tamás

Azt látom, hogy egyben van a csapat. És nem csak fizikailag, mentálisan hanem csapat benyomását is kelti. Ha azt nézem, hogy milyen elegyet alkotnak, összehasonlítva mondjuk a két évvel ezelőtti csapattal, azért a fiatalok már nem annyira fiatalok, az idősek meg talán még a két évvel ezelőtti játékukhoz képest is topformában érkeztek ide. Én azt látom, hogy a védőink gyorsak. Ez mindenképpen pozitívum és talán ritkaság is a mai vízilabdában. A szélsőink eddig is gyorsak voltak, a lövőink szerintem egyre érettebbek, és egyre jobb formát mutatnak az idő múlásával. Kompakt a csapat, úgy látom, hogy minden poszton „fedettek” vagyunk és ez mindenképpen jó. Én bízom abban, hogy az a lendület is, az a győzelmi szellem, ami az utóbbi időben akár a válogatott, akár klubszinten a Ferencváros körül lebegett, az „tovább tudja húzni” a csapatot. És bízom abban is, hogy csapatként eredményesek tudunk lenni. Az elmúlt egy évben olyan szinten sikerült felépítenünk valamit a bírók előtt is, hogy érezhetően nagyobb a tisztelet, amit kiharcoltunk. Ez mindenképpen fontos szempont, mert a bírók tiszteletét ki kell vívni és ez nem egyszerű.

Bővebben: NSO, VLV – a VB-n szereplő játékosainkról: Fradi.hu