A Macskafogó rendezője is rajongott aranylabdás legendánkért.

A sportrajongásának kik a “zászlóshajói”?

Teniszben Roger Federer abszolút kedvenc. Gyönyörűen játszik, ő a művész, emellett a viselkedése, az úriember karaktere miatt is number one. Nálam Novak Djokovics a második, míg Rafael Nadalt elismerem, de több okból sem szeretem. Ő egy droid, iszonyú fizikummal. Nagyon-nagyon jó, mindenkit megöl a pályán, minden labda visszajön róla, nekem azonban túl gépies, nem tetszik a felrántott tenyerese sem… De maximálisan elismerem. Síben Ingemar Stenmark volt az etalon, a Formula egyben a Ferrari és Niki Lauda. Ayrton Sennával mindig úgy voltam, mint most teniszben Nadallal, Sebastian Vettelnek pedig csak a Ferrari miatt szurkolok. Futballban a Fradi és – minden jogos vagy jogtalan vádpont ellenére – Albert volt a császár. Mindenhol kerestem és keresem az imádnivalót, aki előtt leborulhatok, akinek hódolhatok. Lehet ő tehetséges fiatal tudós, zenész vagy sportoló is, akit tátott szájjal nézhetek, mert megerősítést nyer a fiatalságba, a jövőbe vetett hitem. Nem osztom a néhai színész, Makláry Zoltán bölcsességét, ami így hangzott: sajnálom a fiatalokat, mert övék a jövő…

Hosszabbítás – NS