Így vízilabda csapatunk története során először Bajnokok Ligája döntőt játszhat! Ezzel a nagy elődök legeredményesebb BEK szereplését múlták felül Varga Zsolt fiai, holnap este pedig egy igazi klasszikus rangadó következik, az Olympiacos Pireusz ellen, miután a görögök 12-11-re legyőzték az olasz sztárcsapatot, a Pro Reccót.
Férfi vízilabda, Bajnokok Ligája, Final8, elődöntő
Ferencváros 9-7 CNA Barceloneta
Negyedek: 2-2, 1-1, 2-3, 4-1
Gólok: Varga 3, Jaksic 2, Jansik 1, Kállay 1, Pohl 1, Vámos 1
Amilyen jól indult számunkra a Jug Dubrovnik elleni negyeddöntő, olyan rosszul kezdődött a spanyolok elleni elődöntő. Ellenfelünk kétgólos előnybe került, miközben öt percig még a kaput se tudtuk eltalálni. De ezúttal nem tettük meg azt a szívességet a Barcelonetának, hogy elengedjük őket! A negyed hajrájában előbb Kállay bombázott fantasztikus mozdulattal Lopez Pinedo hálójába, majd az utolsó pillanatban Jaksic küzdött hatalmasat centerben és egalizált.
Innentől pedig egy hosszú és idegőrlő oda-vissza adok-kapok játék következett, amelyben folyamatosan nekünk kellett mennünk az eredmény után, bár volt többször is lehetőségünk ahhoz, hogy a kezünkbe vegyük a meccs irányítását, mindig belecsúszott egy kis hiba a támadó gépezetbe. Szerencsére a védelemre nem lehetett panaszunk, remekül működtek a blokkok, jól szereztünk labdákat is olykor, és akkor még nem is beszéltünk Vogel Somáról, aki egészen elképesztő, 65%-os védési hatékonyságot hozott össze – a spanyol legenda nem érte el a 44%-ot… Egy dolgot lehetett érezni, hogy talán az idő nekünk dolgozik, Varga Zsolt jól forgatta a csapatot, kevésbé fáradtunk, mint ellenfelünk. Emellett óriási csapatmunkát mutattunk be, kulcspillanatban lépett elő például kipontozódása előtt Pohl Zoltán és lőtt nagyon fontos gólt.
A záró negyedben aztán egy pillanatra meg is ijedhettünk mi, szurkolók, hiszen a Barceloneta szerezte meg az első gólt a játékrészben, amivel ismét kettőre nőtt az előnyük. Ám ettől sem roppantunk meg, és beindult a zöld-fehér henger! Csapatkapitányunk előbb két hatalmas gólt lőtt, majd forintos passzt adott Jansik Szilárdnak, aki remekül húzta be kapásból azt a kapuba – mondani sem kell, nem sokkal később ő is kipontozódott… Hátul pedig egyre masszívabb lett a védekezés, az erejével teljesen elkészült Granados már a kaput sem találta el. Ezután Varga még centerben angolnaként forogva bevitte a kegyelemdöfést, hogy aztán Perrone kétségbeesett ejtésének Vogel általi védése már azt jelenthesse, hogy bejutottunk a döntőbe!
Az európai Szuperkupa után így újra összemérhetjük erőnket a Bajnokok Ligája címvédőjével, az Olympiacos Pireusszal. Mit is kívánhatnánk holnap estére? Ismét döntse el az ötöspárbajban Kállay Márk a trófea sorsát…!
Azt csak halkan jegyezzük meg, hogy bár a hibapontok aránya már majdhogynem kiegyensúlyozott volt az elődöntőben (16-12 nem ide), a kontrafaultok megítélése egészen elképesztő számokat mutatott: 12-5-öt. Ez még tovább növeli győzelmünk értékét! Szép volt, fiúk! Hajrá, Fradi!
Varga Zsolt
Nagyon nehéz mérkőzés volt, egészen más volt a játék képe, mint a negyeddöntőnek. Tudtuk azonban, hogy a Barceloneta az egyik legjobb csapat Európában, nem véletlenül kaptunk ki tőlük már kétszer az idényben. Az emberhátrányos védekezésünk kitűnően működött, és az utolsó negyedben sikerült rátennünk még egy lapáttal. Jansik Szilárd kapufától lőtt gólja, Vogel Soma védései és Varga Dumi góljai mind kellettek a győzelemhez a fantasztikus csapatteljesítmény mellett.
