Csöpi a labdarúgás mellett a kézi- és kosárlabdában is jeleskedett.

Dzurják József

Természetesen a labdarúgás az igazi szerelmem, de a sportok közül minden jöhet, amiben labda van. Gyerekként kézilabdázni kezdtem, tizenhat éves koromban már a jászberényi felnőttek között játszottam. A testnevelő tanárom nem is akart engedni focizni, de én a kollégiumban a haverokkal csak azért is lejártam. Nagy balhé is volt az iskolában, amikor a fociedző végül átcsábított, és végül a labdarúgást választottam. A kézilabda a mai napig a szívem csücske, a tévében szívesen nézem, és ha időm engedi, a csarnokokba is eljárok.

Tizennégy éves koromig nem fogtam kosárlabdát a kezemben. Kis túlzással azt sem tudtam, mi ez a sportág, ám miután elkezdtem edzésre járni, megkedveltem, nem sokkal később pedig már a városban a korosztály legjobb dobója voltam. A magasságom is megvolt ahhoz, hogy jó kosaras váljék belőlem, mégsem ezt a sportot választottam.

A röplabdát nem űztem, ám amikor annak idején a Margitszigeten dolgoztam, nyaranta rendszerint strandröplabdáztunk a barátaimmal. A mai napig szívesen eljárok röplabdamérkőzésekre, és miután a gyerekkori legjobb barátom a jászberényi csapat vezetőedzője, az ő meccseiken a lelátón is gyakran feltűnök.

SportKrém – NS