Roli a meccs végén érzett csalódottságról is beszélt – ismerős érzések…

A meccs végén a kispadon ültem, mit ne mondjak, szörnyű volt látni, ahogy egyenlített az Újpest. Fogtam a fejem, rendkívüli csalódottságot éreztem. Később az öltözőben is nagy volt a csend, a kezünkben volt a meccs, sajnálhatjuk, hogy nem nyertünk. Jól kezdtünk, azt játszottuk, amit a szakmai stáb kért tőlünk. Megszereztük a vezetést, voltak helyzeteink, ha Böde Dani fejese bemegy, máshogy alakul a meccs. A fordulás után az Újpest átvette az irányítást, de ellentámadásokból voltak még lehetőségeink. Sajnos a vezető gólra nem lőttük rá a másodikat. A gólomról annyit, hogy Ivan remek középre gurítása után éreztem, van időm átvenni a labdát. Szerencsére jól döntöttem, így magabiztosan, erővel lőttem a kapuba. A második félidőben volt egy szabadom, nemcsak a szurkolóink, én is a kapuban láttam. Utána láttam csak, hogy a kapu mögött kötött ki. Már a múlt héten is úgy léptünk pályára, hogy tudtuk, mit játszott a MOL. Ezután is próbáltuk kizárni a külső körülményeket, nehogy az legyen, hogy túlságosan megnyugszunk. Közel álltunk a győzelemmel, de sajnos be kell érnünk egy ponttal.

– Varga Roland

(Nemzeti Sport)